Berszilek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A berszilek vagy barszulák, és talán a magyar bercelek a kora középkori eurázsiai sztyeppe egyik török törzse volt. Előfordul a sztyeppe keleti részén a 6. században a Kaukázus előterében, később pedig a volgai bolgárok között. Mongóliai rovásírásos feliratok alapján a név török alakja bärsil.[1]

A Kaukázus előterében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A berszilek az 5. század végén vagy a 6. század elején jelentek meg Európában, ekkor és a 7. században a Kaukázustól északra gyakran szerepel a forrásokban a bärsil nép, ill. a Berzilia, Barsalia nevű terület. A 7. századi adatok arra utalnak, hogy szoros kapcsolat lehetett a berszilek és a kazárok között.[1]

A volgai bolgároknál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dzsajháni-hagyomány a volgai bolgárok három törzsnevét adja meg, első helyen a B.rsūlā nevet, ahol a második szótagbeli u és a szóvégi a magyarázatra szorul, hogy a török bärsil alakkal egyeztetni lehessen.[1]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török bärsil névalak a magyar bercel alakkal tökéletesen egyeztethető nyelvészeti szempontból, az s>c és i>e hangváltozások a magyar nyelvben zajlottak le.[1] A magyarországi Bercel helynevek alapján feltételezik, hogy a magyarok kapcsolatba kerültek a berszilekkel, egyik lehetőségként felmerült, hogy talán a kazároktól a magyarokhoz csatlakozott kabarok egyik törzse voltak.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9