Hildesheimi Szent Bernward

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bernward von Hildesheim szócikkből átirányítva)
Szent Bernward
Hildesheim Bernwardsdenkmal Statue.jpg
Emlékműve a hildeheimi székesegyház udvarán
püspök
Születése
960 körül
Halála
1022. november 20.
Hildesheim
Szentté avatása 1193
Szentté avatta: III. Celesztin pápa
Ünnepnapja november 20.
Jelképei kalapács
Minek/kiknek a védőszentje? aranymetszők
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheimi Szent Bernward témájú médiaállományokat.

Bernward von Hildesheim magyarul Hildesheimi Szent Bernward (kb. 960. – 1022. november 20.) hildesheimi püspök, Dietrich tartományi gróf fia.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árvaságra jutva nagybátyja, Volkmarus neveltette. Körülbelül 975-től a hildesheimi káptalaniskolában Thangmar keze alatt sajátította el a hét szabad művészetet, ismerkedett meg az egyházmegye ügyeivel, és tett szert művészeti / kézműves készségekre. 985-től Mainzban folytatta tanulmányait, ahol Willigis püspök pappá szentelte. Egy ideig nagyapja, Athelbero szász palotagróf szolgálatában tevékenykedett, ennek során utazást tett Utrechtbe. Elutasította a deventeri apáti tisztséget, majd nagyapja halála után 987-től a császári udvar káplánja lett. 988-tól Theophanu anyacsászárné megbízásából az akkor nyolc éves III. Ottó nevelésével foglalkozott.

Amikor az udvari vetélytársak kezdték megnehezíteni az életét, akkor jött a felkérés, hogy Gerdag von Hildesheim püspök utódja legyen. 993. január 15-én szentelték fel, és közel harminc évig viselte ezt a tisztséget. 1000-1001 telén részt vett III. Ottó Róma és Tivoli ellen vívott csatájában, 1006-ban részt vett II. Henrik frankok elleni hadjáratában, ezt követően zarándoklatot tett Tours-i Szent Márton és Szent Dénes sírjához.

1018-ban megalapította a püspökség első férfikolostorát, a hildesheimi Szent Mihály-kolostort, valamint megépíttette a Hildesheimi Szent Mihály-templomot. Megerősítette a várost, és megszervezte az egyházmegye védelmét a szlávok és normannok ellen. Rendszeresen zsinatokat tartott, ügyelt az egyházi bevételek célirányos felhasználására, pártolta az egyháziak képzését. Bőkezűen támogatta a művészetet, így Hildesheim a kor művelődési központjává vált. Mint művész is nevezetes: életrajzírói építészként, kézirat-illusztrátorként és ötvösként is emlegették. Fennmaradtak a műhelyéből származó művészi kéziratok (egy biblia, két evangélium, egy evangeliárium), elefántcsont könyvborítók, nemesfémből és drágakőből készült munkák (keresztek, gyertyatartók), kőfaragó munkák (sírkő és kőkoporsó), de a feljegyzések szerint falfestményeket, mozaikpadlókat, kelyheket és kehelytányérokat is készített.

Az általa építtetett hildesheimi székesegyház nagy érckapuját mintázta, melyet a szobrászat történetében nevezetes 16 domborműves bibliai ábrázolás díszít. A kapu bal oldalán az Ószövetség alakjai láthatóak fentről lefelé a világ teremtésétől Ábel meggyilkolásáig, jobb oldalon emelkedő sorrendben az Újszövetség eseményei az angyali üdvözlettől Krisztus feltámadásáig. Szintén Bernward műve a székesegyház előtt álló ércoszlop, a Krisztus életét ábrázoló domborművekkel.

1150-ben az erfurti zsinat engedélyezte tiszteletét a Szent Mihály-apátságban, 1193-ban pedig III. Celesztin pápa a szentek közé sorolta. Ünnepnapja kezdetben október 26-án volt, 1922-ben helyezték át november 20-ra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheimi Szent Bernward témájú médiaállományokat.
  • Wilhelm Berges: Bernward. in: Neue Deutsche Biographie 2. 1955. 143-144 On-line elérés
  • Georges Duby: A katedrálisok kora. Gondolat, Budapest, 1984, ISBN 963-281-385-5, 28. oldal
  • Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993. 54. o. Online hozzáférés
  • A Pallas nagy lexikona