Bernoulli-eloszlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A valószínűség-számítás elméletében és a statisztika területén a Bernoulli-eloszlás egy diszkrét valószínűség-eloszlás.[1]

Ezt az eloszlást, Jakob Bernoulli (1654 -1705) svájci matematikusról nevezték el.

Egy Bernoulli-eloszlású kísérlet két értéket vehet fel, ha p valószínűség sikeres, akkor 1 értékét vesz fel, ha a valószínűség sikertelen, akkor q=1-p, 0 értéket vesz fel.

Így, ha X valószínűségi változó ezt az eloszlást követi, akkor:

 \Pr(X=1) = 1 - \Pr(X=0) = 1 - q = p.\!

A Bernoulli-eloszlás klasszikus példája, ha feldobunk egy pénz érmét.

Az érem p valószínűséggel esik le fejjel, és 1-p valószínűséggel írásra.

A kísérlet akkor korrekt, ha p=0.5, mely jelzi a fogadás valószínűségét, azaz, mindkét eredmény valószínűsége azonos.

A valószínűség tömeg függvénye:

 f(k;p) = \begin{cases} p & \text{if }k=1, \\[6pt]
1-p & \text {if }k=0.\end{cases}

Ezt a következőképpen is kifejezhetjük:

f(k;p) = p^k (1-p)^{1-k}\!\quad \text{for }k\in\{0,1\}.

A Bernoulli valószínűségi változó X várható értéke E\left(X\right)=p, és Szórásnégyzete:

\textrm{var}\left(X\right)=p\left(1-p\right).\,

A Bernoulli- eloszlás, a binomiális eloszlás speciális esete. [2]

Az eloszlás lapultsága, a p alacsony, és magas értékeinél végtelenhez tart, de p=1/2 esetben, a Bernoulli eloszlás lapultsága alacsonyabb bármely más valószínűség eloszlásnál (-2). A Bernoulli eloszlás , az úgynevezett exponenciális családba tartozik.

A p maximális valószínűségi esztimátora (becslése) az átlagos minta véletlenszerű mintáján alapul.

Tartalomjegyzék

Kapcsolódó eloszlások [szerkesztés]

  • Ha X_1,\dots,X_n független, egyenletesen eloszlott valószínűségi változók, p, valószínűséggel, akkor

Y = \sum_{k=1}^n X_k \sim \mathrm{Binomial}(n,p) (binomiális eloszlás (n, p)). akkor a Bernoulli eloszlás egyszerűen: \mathrm{Binomial}(1,p).

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]