Bernhard von Lindenau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernhard von Lindenau
Született1779. június 11.[1][2]
Altenburg[3]
Elhunyt1854. május 21. (74 évesen)[1][2]
Altenburg[4]
ÁllampolgárságaSzász Királyság
Foglalkozása
TisztségeFrankfurti parlament tagja (1848. április – 1849)
IskoláiLipcsei Egyetem (jogtudomány)
Kitüntetései
  • Civil Order of Saxony
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Order of Saint John (Prussia)
  • Order of the Saxe-Ernestine
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Lalande-díj (1812)
  • Foreign Member of the Royal Society (1833. június 6.)[5]

Bernhard von Lindenau aláírása
Bernhard von Lindenau aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernhard von Lindenau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bernhard August von Lindenau (Altenburg, 1779. június 11. – Altenburg, 1854. május 12.) német államférfi, jogász és csillagász.

Életútja[szerkesztés]

Lipcsében jogot tanult, aztán az altenburgi Kammerkollegiumba lépett és nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804-től ideiglenes igazgatója is volt, 1808-ban véglegesítették. 1814-ben Párizsba ment, mint a weimari nagyherceg főhadsegéde. 1817-ben kamarai alelnök, 1820-ban miniszter és titkos tanácsos lett Szász-Gotha-Altenburgban. Az utolsó nagyherceg halála után, 1825-ben egyedül igazgatta a hercegséget, azután 1826-ban szász királyi szolgálatba lépett, ahol 1830-ban kabinetminiszter, a következő évben miniszterelnök és belügyminiszter lett. Fő érdemei, hogy a városok közigazgatását szabadelvű, független alapokra fektette, s hogy megalapította a földjáradék-bankot. 1834-ig volt belügyminiszter, 1843-ban pedig, miután sokáig hasztalan küzdött a konzervatív nemesség ellen, végleg visszavonult a politikától. Élete utolsó éveiben rendezte nagybecsű műkincs-gyűjteményét, melyet könyvtárával együtt az országra hagyott.

Munkái[szerkesztés]

  • Tabulae Mortis (Gotha, 1810);
  • Tabulae Veneris (Eisenberg, 1811);
  • Geschichte der Sternkunde im ersten Jahrzehnt des 19. Jahrhundert (Gotha, 1811); * Investigatio nova orbitae a Mercurio circa solem descriptae (uo. 1813).
  • Folytatta továbbá Zach folyóiratát: Monatl. Corresp. der Erd- und Himmelskunde (uo. 1800-13) és
  • Bohnenbergerrel együtt kiadta a Zeitschrift für Astronomie und verwandte Wissenschaftent (Tübingen, 1816-18).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  4. Sächsische Biografie (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  5. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

Források[szerkesztés]