Berki tücsökmadár
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Locustella fluviatilis (Wolf, 1810) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Berki tücsökmadár témájú rendszertani információt. |
A berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) madarak osztályába , ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása[szerkesztés]
Európában észak felé Skandinávia déli részéig, nyugaton Németország nyugati részéig, dél felé a Duna alsó folyásáig, keletre Ázsiában az Irtisz-folyóig terjed a fészkelő területe. Északi és nyugati irányba terjeszkedő faj, fészkelési gyakorisága Magyarországon is nő. Hosszú távú vonuló, Kelet-Afrikában telel, hazánkba április végén érkezik és szeptember elején vonul el. Palearktikus elterjedésű monotipikus faj.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 14,5-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 19-22 centiméter, testtömege 19-22 gramm. Meglehetősen nagy, sötét, nyúlánk poszátaféle széles lekerekített farokkal. Felsőteste egyöntetű sötét szürkésbarna színű, alsó teste piszkos fehér, testoldala olív árnyalatú barnás szürke. Csőre meglehetősen sötét, lába rózsaszín. A korok és nemek hasonlóak. Hangja nem túl jellegzetes, „zrr” és torokhangú „csik”, kabócák vagy egy nagy teljesítményű varrógép hangjára hasonlít.
Életmódja[szerkesztés]
Nedves lombhullató erdőkben költ folyók mentén és mocsarak szélén, gyakori lehet árnyas nyír-, fűz- és égerlápokban is. Félénk, rejtőzködő madár. Tápláléka kisebb gerinctelenekből, rovarokból, pókokból áll.
Szaporodása[szerkesztés]
Évente egyszer, május végén-július elején költ. A tojó fészkét sűrű csalánosokba, indák közé, talajhoz közel építi. A 4-5 tojáson a pár felváltva kotlik, 13-15 napig. A fiókák etetésében a hím is részt vesz. Territóriumtartó faj, a hím jellegzetes, kéttagú „pirregésével” jelzi a területét.
Állománynagysága[szerkesztés]
Teljes Európai állományát 400 000 és 1,5 millió közöttire becsülik. Magyarországon elég gyakori fészkelő, valamint rendszeres átvonuló és téli vendég. Hazai fészkelő állományát mintegy 5000-10 000 párra becsülik.
Védettsége[szerkesztés]
Európában biztos állománnyal rendelkező faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Források[szerkesztés]
- Ecsedi Z. [szerk.]: A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros-Szeged, 2004
- Haraszthy László [szerk.]: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, 1998
- Mullarney, K., Svesson, L., Zetterström, D. & Grant, P.J.: Bird Guide, The Most Complate Field Guide To the Birds of Britten and Europe. HarperCollins, London, 1999.
- Svensson, L.: Identification Guide to European Passerines. 1992 Stockholm
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 16.)
