Berkenye (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berkenye
Kerti berkenye (Sorbus domestica)
Kerti berkenye (Sorbus domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Maloideae
Nemzetség: Berkenye (Sorbus)
Alnemzetségek
  • S. subg. Aria
  • S. subg. Chamaemespilus
  • S. subg. Cormus
  • S. subg. Micromeles
  • S. subg. Sorbus
  • S. subg. Torminaria
  • besorolatlan Sorbus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berkenye témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenye témájú médiaállományokat és Berkenye témájú kategóriát.

A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel.

Felhasználása[szerkesztés]

  • Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli.
  • Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet.
  • Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket.
  • Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.[1]
  • Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák.
  • Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.
  • Fája jól megmunkálható, faragható, esztergálható és fényezhető.
  • Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára.
  • Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják.[2]

Fajok[szerkesztés]

Magyarországon az alábbi berkenyefajok fordulnak még elő:

Védettek a lisztes, déli és barkócaberkenye átmeneti kisfajai (minden lisztes levélfonákú berkenye).

Idegenhonos fajok:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 139. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
  2. Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 140. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4

További információk[szerkesztés]