Bergiai kukorékoló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bergiai kukorékoló a legrégebbi német tyúkfajta.

Fajtatörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rheinland és Westfalen vidékén keletkezett. Egy monda szerint Bergia grófja 1190-ben hozott magával néhány darab hosszan tartó kukorékoló fajtát mert, hogy a kukorékolása megmentette magát és utódát egy súlyos veszélyben. A berai kukorékoló elődeit állítólag a középkorban hozták a Balkán környékéről, ahol a mai napig tenyésztik legközelebbi rokonát, a boszniai kukorékolót. Ezt az elméletet alátámasztja egy molekuláris genetikai vizsgálat, mely a bergiai kukorékolók génállományát összeveti az egyéb európai fajtákéval. Napjainkban a „Bergiai Tyúkfajták Tenyésztői Egyesülete” gondoskodik a fajta fenntartásáról. Körülbelül 35 tenyésztőt tartanak nyilván. Ezzel a fajtát a régi őshonos háziasított állatfajták veszélyeztetett kategóriájába sorolják.

Fajtabélyegek, színváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bergiei kukorékoló egy megnyúlt testű, egyszerű tarajú, fehér füllebenyű, kék csüdű tanyasi tyúkfajtát testesít meg. Karakterisztikus a felfelé ívelő háta. A legjellegzetesebb fajtabélyeg megőrzése érdekében évente kukorékoló versenyeket szerveznek, ahol mérik a kukorékolás időtartamát. Szárnyait szorosan a testhez simulva tarja. Szemek világos vörösek. Csőre erős, vaskos, hosszú, szarvszínű.

Színváltozatok: Jellegzetes fekete-aranybarnamintás.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy különleges jellemzője a fajtának, hogy a kakasok kukorékolása ötször olyan hosszan elhúzódhat, mint az egyéb fajtáké, akár 15 másodpercig is tarthat! Hiányzik a kotlási hajlamuk.

Általános tulajdonságok:
Súlya kakas 3 - 3,5 kg, tojó 2 - 2,5 kg
Gyűrűmérete kakas 20, tojó 18
Tenyésztojás tömege 56 g
Tojáshéj színe fehér
Éves tojáshozama 150 db

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]