Berezsani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berezsani (Бережани)
Berezhany213.JPG
A városközpont látképe
Berezsani címere
Berezsani címere
Berezsani zászlaja
Berezsani zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Ternopili terület
Járás Berezsani járás
Rang város
Alapítás éve 1375
Polgármester Volodimir Jaroszlavovics Muzicska
Irányítószám 47505
Körzethívószám +380 3548
Népesség
Teljes népesség 18 872 fő (2001) +/-
Népsűrűség 977,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Berezsani  (Ukrajna)
Berezsani
Berezsani
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 26′ 46″, k. h. 24° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 46″, k. h. 24° 56′ 19″
Berezsani weboldala

Berezsani (ukrán betűkkel: Бережани), régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany város Ukrajna Ternopili területén, a Berezsani járás székhelye. A város a Zolota Lipa folyó mentén, Lvivtől 100 km-re keletre, a területi székhelytől, Ternopiltől mintegy 50 km-re nyugatra fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 400 m, lakossága 2001-ben 18 872 fő volt. Ipara nem jelentős, egy téglagyár, bútorüzem és üveggyár végez komolyabb ipari tevékenységet a városban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1374-ből származik, amikor a területet Vaszko Teptukovics bojárnak adományozták. Röviddel ezután, 1375-ben a város a Lengyel Királyság fennhatósága alá került, a Ruszin vajdasághoz tartozó település pedig Sieniawski-család tulajdona lett, és mintegy 200 évig hozzájuk tartozott. Mikołaj Sieniawski hetman, bełzi és ruszin vajda ezt a települést tette meg székhelynek. I. Zsigmond király 1530. március 19-én kelt adománylevelében a települést már Brzeżany városaként említi és biztosította számára a magdeburgi jogokat, valamint évi két vásár tartására kapott jogot. A város ezt követően, egészen 1945-ig a Brzeżany nevet viselte.

A város a keletről Lwówba (a mai Lviv) vezető fő kereskedelmi út mentén feküdt, ezért a 16. századtól gyorsan fejlődött. A városba sokan települtek be a tatárok alól Mikołaj Sieniatowski által felszabadított Lwówból, később pedig Lengyelország más részéről is érkeztek telepesek, többek között ruszinok és örmények is. Ebben az időben indult meg a zsidók betelepülése is a városba.

1534-ben Mikołaj Sieniatowski egy erődítmény építésébe kezdett a Zolota Lipa egyik kimagasló szigetén. Az építkezés 1554-ben fejeződött be, a vár a környék legerősebb erődítménye lett. A vár körül ebben az időben egy templom és kolostor is felépült a ciszterciek számára. Később, a 17. század elején Mikołaj Sieniatowski unokája magát a várost is megerősítette, fallal vetette körül. A város és az erődítmény hosszú ideig sikeresen ellenállt a sorozatos tatár és kozák támadásoknak. 1648-ban, a Hmelnickij-féle felkelés idején a várost és a várat elfoglalták a kozákok. 1655-ben a svédek foglalták el a várost. Később Mikołaj Hieronim Sieniawski újjáépíttette a várat és a városi erődítéseket, melyek sikeresen ellenálltak az 1667-es és 1672-es kozák támadásoknak. 1675-ben a török fosztották ki a várost.

A jól erődített város viszonylagos biztonsága miatt a lakosság folyamatosan nőtt. A 17. század végére a lélekszáma elérte a 8 ezret. A Sieniatowskiak férfiágának kihalása, Adam Mikołaj Sieniatowski halála után Maria Zofia Sieniatowskával kötött házassága révén a város August Aleksander Czartoryski tulajdonába került. Czartoryski a város közelében egy nagy mesterséges tavat létesített. A Czartoryskiaktól a 18. században a Potockiakhoz került a város.

Lengyelország első felosztásakor a város Ausztriához került, a Galíciai és Ladoméria Királysághoz tartozott. 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A város dinamikus fejlődésnek indult. 1805-ben elemi iskolát, 1894-ben pedig vasútvonalat létesítettek Brzezany és Tarnopol (a mai Ternopil) között. 1900-ban a városban 4600 lengyel, 3100 ukrán és 5300 zsidó élt. A 19. század végére a város kereskedelmi fontossága csökkent. Az idők folyamán vár és a kastély is hanyatlásnak indult, mert a birtokosai, a Czartoryskiek, majd később a Lubomirskiek a környéken több jelentős várral és kastéllyal rendelkeztek.

A piactér

Az első világháború kitörése után a várost rövid időre a cári orosz csapatok foglalták el, de hamar visszafoglalták a monarchia csapatai. Ezt követően a brzeżany várban osztrák–magyar csapatok állomásoztak. Az első világháború után a város a rövid életű Nyugat-ukrán Népköztársaság fennhatósága alá került, de a háborút lezáró békeszerződés értelmében a területet Lengyelország kapta, és lengyel–ukrán háborút követően meg is szilárdította fennhatóságát a területen. A lengyel-szovjet (lengyel–bolsevik) háború alatt a várost ideiglenesen, rövid időre sikerült elfoglalnia a Vörös Hadseregnek. A varsói csatát követő sikeres lengyel offenzíva után a város visszakerült Lengyelországhoz. A harcok idején a várkastély értékes szobrait és festményeit Krakkóba menekítették, amelyek soha többé nem tértek vissza Brzeżanyba. 19201939 a város járási székhely volt, és a Tarnopoli vajdasághoz tartozott.

A lengyelországi hadjárat után a város német megszállás alá került, de a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka értelmében a várost átadták a Szovjetuniónak. A szovjet megszállás két éve alatt sok helybélit, főként lengyeleket küldtek Gulag-táborba, a városban pedig az NKVD börtönt is működtetett. 1941-ben, a német–szovjet szövetség felbomlása, majd a német–szovjet háború kitörését követően Brzeżany német ellenőrzés alá került, a Főkormányzóság Galíciai kerületéhez tartozott. 1942-től a város térségében a főként a lengyel Honi Hadsereg kötelékébe tartozó ellenállók intenzív partizán-tevékenységet fejtettek ki. Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) eközben, 19431945 között mintegy ezer lengyelt gyilkolt meg a városban és a környező falvakban.

1944-ben a várost a Vihar hadművelet keretében szabadította fel a Honi Hadsereg a német megszállás alól, de rövidesen a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg. 1945-ben a Szovjetunió Lengyelország keleti területeivel együtt a várost is annektálta, és az Ukrán SZSZK-hoz csatolta. A lengyel lakosságot 1946-ban kitelepítették Lengyelországba. A város neve 1945-ben Berezsani lett. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a független Ukrajna része lett.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár romjai

Berezsani vár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötszög alaprajzú vár 15341554 között épült fel reneszánsz stílusban. A vár a védelmi funkciók mellett lakóhelyként is szolgált. A 16. és a 17. század során többször átépítették, modernizálták.

1703. június 7-én II. Rákóczi Ferenc herceg magyar főnemes kiadta az országlakosokat hadba hívó "Breznai kiáltvány"-t. Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője és Rákóczi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna) várában és kiadta a hadba hívó " A keresztyén világ minden fejedelmeinek és respublikáinak…" kezdetű, breznai kiáltványát.[1]

Funkcióit első tulajdonosaik, a Sieniatowskiak idején használták ki teljesen. Később a jelentősége folyamatosan csökkent mint lakóhely és mint katonai erődítmény is. Az első világháború harcai tovább erősítették a vár állagának romlását. Állagmegóvási és felújítási munkálatokat nem végeztek rajta. 1999-től ugyan műemléki besorolást kapott a vár, de változatlanul rossz állapotban van.

Örmény templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1764-ben építették egy korábbi fatemplom helyén, barokkrokokó stílusban. Egy 1810-es tűzvész során a külső részei súlyosan megsérültek, de a következő 50 évben helyreállították.

Ciszterci kolostor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi városháza

Építsét 1az 1630-as években kezdték el, és az 1680-as években fejezték be. Központi épülete az 1691-ben elkészült faszerkezetű Szent Miklós-templom volt. 1742-től kőfallal vették körül a kolostort, ekkor erődítmény jelleget kapott az építmény, szervesen illeszkedett a várost védő erődítmény rendszerébe. A kolostor napjainkban nagyon rossz állapotban van.

Szentháromság-templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus templom a város központjába helyezkedik el, homlokzata a piactérre nyílik. A 17. század első felében építették. Több alkalommal átépítették. Az utolsó átépítésre 18931903 között került sor, amikor a templom elnyerte mai formáját.

Városháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térségre jellemző stílusú városházát 1811-ben építették egy faépület helyén. Kora klasszicista stílusban épült. A kétszintes épület földszintjén üzletek, az emeleten 1914-ig gimnázium működött. A városháza tornya kétszintes, az épület belső udvarral rendelkezik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája a brezáni vár falán

A városban született:

Ott tanult:

Ide menekült:

Testvárvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oszip Zinkevics–Volodimir Hula: Ukrajina – putyivnik, „Szmoloszkip” Kiadó, Kijev–Baltimore, 1993, ISBN 0-914834-92-4, p. 327
  • Enciklopegyija ukrajinoznavsztva (I. kötet), Lviv, 1993, ISBN 5-7707-4050-7, p. 113

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berezsani témájú médiaállományokat.