Bereniké Haja csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bereniké haja csillagkép szócikkből átirányítva)
Bereniké Haja csillagkép
Coma Berenices constellation map.png
Adatok
Latin név Coma Berenices
Latin birtokos eset Comae Berenices
Rövidítés Com
Rektaszcenzió 11h 55m – 13h 35m
Deklináció +14° – +34°
Területe 386 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 42
Teljesen látható északi 90°-tól déli 56°-ig
Legfényesebb csillag (β Comae Berenices)
fényessége 4,26m
Szomszédos csillagképek

A Bereniké Haja (latin: Coma Berenices) egy csillagkép.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Coma Berenices csillagképben van az Északi Galaktikus Pólus (RA: 12h 51.42m; D: 27° 07.8′ (epocha J2000.0)) (a Tejútrendszer észak felé mutató forgástengelye).

Csillagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagkép nem bővelkedik fényes csillagokban, egyikük sem éri el a 4,0 magnitúdós fényrendet.
A β Comae Berenices a csoport legfényesebb csillaga 4,26 magnitúdóval. Abszolút fényessége picit nagyobb, mint Napunké, így láthatjuk, hogyan látszana Napunk 27 fényév távolságból.

A második legfényesebb csillag az α Comae Berenices (Diadem), 4,32 magnitúdó fényrenddel. Ez az egyetlen csillag a konstellációban, melynek külön nevet adtak, ez képviseli a drágakövet Bereniké koronájában. Két, majdnem egyenlő fényességű csillagból álló kettős csillagrendszer. Mivel a rendszer pályasíkja közel van a látóirányunkhoz, sokáig fedési kettőscsillagnak gondolták, de ma úgy véljük, hogy a pályasík körülbelül 0.1°-kal hajlik a látóirányunkhoz képest, így a csillagai a Földről nézve nem fedik el egymást.
Az utolsó negyedik fényrendű csillag a γ Coma Berenices 4,36 magnitúdóval.

Változócsillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 200 változócsillag ismert a Coma Berenicesben, bár sokuk hűvös csillag.

Bereniké haja csillagkép

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Coma Berenice-t az ókori görög idők óta külön csillagcsoportként ismerték. Eratoszthenész "Ariadné Haja" és "Berenice Haja"-ként is hivatkozik rá. Ptolemaiosz hajfürtként említette; mindazonáltal nem sorolta fel a 48 csillagkép között, amit az Oroszlán részének tekintett. A Coma Berenicet általában az Oroszlán farkán lévő bojtként, néha a Szűz részének tekintették.

A 16. század folyamán néhány csillagtérkép, felvázolt két új konstellációt, amely tartalmazta a Coma Berenice-t is. Tycho Brahe, akiről általában feltételezik a csillagkép teremtését, határozott konstellációként jegyezte fel 1602-es csillagkatalógusában, és jelentette meg Johann Bayer 1603-as Uranometriájában.

Mitológiai vonatkozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a csillagkép egy modern konstelláció, egy elbűvölő legendával van kapcsolatban. Ez egyike a néhány csillagképnek (a Pajzzsal együtt), ami egy történelmi személyhez köthető, ebben az esetben II. Berenicéhez, Egyiptom királynőjéhez. Bereniké férje III. Ptolemaiosz Euergetes király (uralkodott i. e. 246i. e. 221), kinek vezetése alatt Alexandria fontos kulturális központ lett.

I. e. 243 körül a király egy veszélyes hadjáratot indított a szírek ellen, akik meggyilkolták nővérét, Berenice Phernophorust. II. Berenice felajánlotta Aphrodité istennőnek híresen gyönyörű, hosszú haját – amire rendkívül büszke volt –, mert férje biztonságosan hazatért. Haját levágta és elhelyezte azt az istennő templomában.

Bereniké, Egyiptom királynője

Másnap reggelre a haj eltűnt. Konón, az udvari csillagász, békíteni próbálta a dühös királyt és királynőt (és menteni a templomi papok életét). Bejelentette, hogy a felajánlás akkora örömöt okozott az istennőnek, hogy az égre helyezte azt. Megmutatta a csillagok egy csoportját, amit addig az Oroszlán farkának ismertek, ezt hívják azóta Berenice Hajának. Kallimakhosz sem volt rest, és megverselte az eseményt Bereniké fürtje című elégiájában: a fürt patetikusan kesereg, amiért engednie kellett a vas, azaz az olló legyőzhetetlen erejének, s hogy szívesen térne vissza a királyné fejére még akkor is, ha ezzel megbontaná a csillagrendszert.

Bereniké haja csillagkép

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galaxishalmazok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagkép tartalmazza a Virgo galaxishalmaz északi részét (mely ismert Coma-Virgo halmazként is). A halmaz közepe 52 millió fényévre található. A Virgo szuperhalmaz szíve, mely egyesek szerint 1300 galaxist, mások szerint akár kétezret is tartalmazhat.

A Coma galaxishalmaz északra fekszik a Virgo-halmaztól. A halmaz 1000 nagyobb és körülbelül 30 000 kisebb galaxist tartalmaz. 1957-ből Fritz Zwickytől származó áttekintés alapján 29 951 darab 19,0 magnitúdónál fényesebb galaxist azonosítottak a Coma-halmazban. A halmaz központi tagja az Abell 1656 galaxishalmaz 305 millió fényév távolságban, középső régiójában két hatalmas elliptikus galaxissal, az NGC 4874-gyel és NGC 4889-cel. Mindkettő 13,0m fényrendű, a többi galaxis 15,0m vagy halványabb.

A csillagkép irányában található (középpontja 235 millió fényév) egy óriási, galaxishalmazok közti üres terület (intergalaktikus buborék).

Galaxisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kvazár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PG 1247 +26° – a csillagkép legfényesebb kvazárja

Gömbhalmazok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyílthalmaz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bereniké Haja csillagkép témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl