Beremendi Cementgyár
| Beremendi Cementgyár | |
 | |
| A Beremendi Cementgyár 1973-ban | |
| Típus | vállalat |
| Alapítva | 1909 |
| Székhely | Beremend |
| Irányítószám | 7827 |
 Beremendi Cementgyár
Pozíció a Villányi-hegység térképén
| |
 é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 18° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 18° 24′ 00″ | |
| A Beremendi Cementgyár weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Beremendi Cementgyár egy működő cementgyár közel Magyarország legdélebbi pontjához, a Siklósi járásban. A 163 főt foglalkoztató, cementet termelő gyár Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet is folytat.[1] A gyárban 2009 közepén fejeződtek be a fejlesztési munkák, melyek révén a gyár hatékonyabban és környezetbarát technológiával működhet.[2]
Fekvése[szerkesztés]
A gyártelep Beremend közigazgatási területének északnyugati részén létesült, a belterülettől aránylag távol (a központtól mintegy 3,5-4 kilométerre); közelebb fekszik Kistapolca község lakott részeihez, melyektől alig másfél kilométer távolságban található. Közúti elérésé az 5708-as út biztosítja, vasúti elérését pedig a Barcs–Villány-vasútvonal egy szárnyvonala, amelynek a gyárhoz csatlakozó, 1969-ben épült teherforgalmi állomása a legdélebbi fekvésű állomás a mai Magyarország összes vasútforgalmi létesítményei között.
Története[szerkesztés]
Beremenden 1909 óta folyik cementgyártás. A jelenlegi gyárat az 1960-as évek végén kezdték építeni, és 1972 óta működik.[3] A teljes magyar cementipar, valamint az ágazathoz tartozó szolgáltatói szektor és infrastruktúra jelentős része a privatizáció után két külföldi cég tulajdonába került (a svájci Holderbank és a német Heidelberger Zement AG). A rendszerváltás után még öt cementgyár üzemelt hazánkban. A lábatlani és a hejőcsabai a svájciaké, a beremendi és a Dunai Cement- és Mészmű (DCM) váci üzeme a németeké lett. Az utóbbi kettő Duna-Dráva Cement Kft. néven egyesült.[4]
2007-től két éven át rekonstrukciót tartottak a gyárban. Tizenötmilliárd forintba került a korábban működő két kemence helyére egy nagyobb teljesítményű, de kisebb energiafogyasztású kemence építése, melyhez új hőcserélő torony is készült. Sikerült a vasbeton tornyot a régi, még működő kemencék szomszédságában felhúzni. A fejlesztés környezetvédelmi szempontból sem volt elhanyagolható. Ezentúl a korábban használt fosszilis energiahordozók mellett alternatív tüzelőanyagokat, például gumigranulátumot és biomasszát is hasznosíthat a gyár. Ezek több szempontból előnyösek a cementalapanyag, a klinker gyártása során.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ www.beremend.hu
- ↑ www.heidelgergcement.com A Beremendi Gyár modernizációja: a kivitelezői szerződés aláírása, Sajtóközlemény, 2006. december 12.. [2009. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
- ↑ www.sikloskisterseg.hu. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
- ↑ Bebetonozott érdekek a magyar cementiparban Archiválva 2009. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet Online, 2001. július 4. (Olvasva: 2009.08.23.)
- ↑ Tisztul a levegő Beremenden Archiválva 2009. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vállalkozóinegyed.hu, 2009. május 19. (Olvasva: 2009.08.23.)