Berczeli Anselm Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berczeli Anselm Károly
Született Szeged, magyar
1904. július 7.
Elhunyt Budapest, magyar
1982. január 3. (77 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, műfordító, könyvtáros

Berczeli Anzelm Károly, Vyhnalek Károly (Szeged, 1904. július 7.Budapest, 1982. január 3.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait Nápolyban kezdte, de Szegeden fejezte be 1929-ben. 1934-ben Izenet című irodalmi lapot szerkesztett. 1938-tól a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. 1939-ig tanársegéd volt a Szegedi Egyetemen. Ezután az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. 1942-1947 között a Kultuszminisztérium referense volt. 1950-ben nyugdíjba vonult, ekkor újra az OSZK-ban könyvtárosként dolgozott. 1954-1964 között az Értelmező Szótár belső munkatársa volt.

Költészete [szerkesztés]

Költészetére egyformán hatott az avantgárd és a népköltészet, szerette a különleges, groteszk képeket, kifejezéseket. Regényeket és színműveket és bábjátékokat is írt. Ismert műfordító, különösen az olasz és spanyol irodalmat tolmácsolta nagy sikerrel (Giovanni Pascoli, Giuseppe Ungaretti, Calderón, Tirso de Molina, Lope de Vega, Juan Ruiz de Alarcón, Augustin Moreto).

Művei [szerkesztés]

  • Mise (1926)
  • Isteni színjáték (1930)
  • Ádám bukása (1931)
  • Fiatalok (1931)
  • Sámson és Delila (1933)
  • Mária próféta (1936)
  • Fekete Mária (1937)
  • Hőskor (1942)
  • Uram irgalmazz! (1944)
  • Két pásztor (1947)
  • Kék ég alatt (1958)
  • Nyári éj (1971)
  • Hullámsír (1974)
  • Mesterhegedű (1978)
  • Előjáték (1978)
  • Kamaszok (1983)

Forrás [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]