Beppu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beppu-si (別府市)
Egyéb jelképek
Fa Illatos osmanthus
Virág Rododendron
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Kjúsú
Prefektúra Óita prefektúra
Polgármester Hamada Hiroshi
Népesség
Teljes népesség 121 422 fő (2014. okt 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 125.13 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Beppu-si (Japán)
Beppu-si
Beppu-si
Pozíció Japán térképén
é. sz. 33° 16′ 46″, k. h. 131° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 33° 16′ 46″, k. h. 131° 30′ 00″
Beppu-si weboldala

Beppu (japánul: 別府市, átírással: Beppu-si) város Japánban. Kjúsú szigetén, a Beppu-öböl nyugati partján fekszik. Közigazgatásilag Óita prefektúrához tartozik. 2013. december 22-én össznépessége 122085 fő. Fekvési területe 125,13 km².[2] A várost 1924. április 1-jén alapították.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honsú szigetéről három órás hajóúttal közelíthető meg a Szeto-beltengeren keresztül. A hegyek és a tenger között terül el, ezért maga a város vékony és hosszú. Japán aktív geotermikus területen való fekvésének köszönhetően 108 aktív vulkán és több ezer onszen (forró termálvizes forrás) működik.[3] Beppu 2909 onszenjével Japán onszenjeinek 10%-át adja, ezzel kiemelkedik az ország termálvizes területei közül. Vízhozamával a világon második helyen áll a Yellowstone Nemzeti Park után. Már a Kodzsiki is megemlíti méltán híres különleges természeti adottságai miatt.

Melegvizes források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdag bugyborékoló sártócsákban, fortyogó tavakban, hévizes fürdőkben, törpe gejzírekben, melyek 40 percenként törnek fel a mélyből. A monda szerint azért ilyen nagy a földfelszín alatti geotermikus aktivitás, mert a föld mélyében ördögök lakoznak.

A város és környéke a nap minden pillanatában gőzfelhőben fürdik az aktívan bugyborékoló, mélyből feltörekvő forró víznek köszönhetően. A legmelegebb vizű medencéket elkerítették a balesetek megelőzése érdekében, a veszélyre tiltó táblákkal hívják fel a figyelmet: „ Ha beleesik a tóba, megfőhet”, hiszen a hőfoka olyan magas, hogy gőzben főzött pudingot vagy onszen tamagót, vagyis a tavakba eresztett, hálóban főtt tojást is lehet venni.[4]

Nyolc fő hévízi részre, hattóra (hattou 八湯, szó szerint nyolc forrás) és kilenc fő geotermikus típusra van osztva, amit dzsigokunek (jigoku 地獄), vagyis pokolnak neveznek.[5] Ebből hat Kannava negyedben, kettő a Sibaseki negyedben található.

8 fő geotermikus típus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kannava negyed

  • Umi dzsigoku (umi jigoku), opálkék, a tenger színéről kapta nevét
  • Oniisibózu dzsigoku (oniishibouzu jigoku), a buddhista papok borotvált fejéről nevezték el, bugyogó sártócsa
  • Siraike dzsigoku (shiraike jigoku), fehér színű, tejes színéről kapta nevét
  • Kamado dzsigoku (kamado jigoku), neve katlant jelent, megfázás ellen be kell lélegezni a páráját, de lábfürdőt is vehetünk
  • Onijama dzsigoku (oniyama jigoku, démon hegy), ahol krokodilok élnek a termálvízben
  • Jama dzsigoku (Yama jigoku, hegy) kis gőzölgő tavacskák találhatóak

Sibaseki negyed

  • Csinoike dzsigoku (chinoike jigoku), vörös színű, a vérről kapta a nevét
  • Tacumaki dzsigoku (tatsumaki jigoku), neve a tornádóból ered, 30-40 percenként gejzír tör fel belőle

Beppu Hattó, a 9 fő hévizi rész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beppu Onszen
  • Kankaidzsii
  • Kamegava
  • Sibaszeki
  • Kannava
  • Mjoban
  • Horita
  • Hamavaki
  • Onijama dzsigoku

Fürdőkultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdőkultúra itt még inkább virágzik, a fürdőlétesítményekbe betérve mindent megkaphat a látogató, ami hozzátartozik egy igazi japán onszen élményhez. Ezekről a fürdőkről mintázta Mijazaki Hajao Chihiro Szellemországban című rajzfilmjében látható japán stílusú fürdőt is. A nők és férfiak számára fenntartott részt elkülönítették, ahol különféle hatású és hőmérsékletű kinti és benti medencéket lehet igénybe venni. A fürdőhöz szauna és fából készült gőzláda is tartozik (amivel találkozhatunk Kavabata Jaszunari A tó című művében is). Miután a vendég beleül, és a tetejét lehajtják úgy, hogy csak a fej látszik ki belőle, a vizet alatta felmelegítik, amitől a ládában finom gőz keletkezik, a pórusok kitágulnak, a vérkeringés felgyorsul, az izmok ellazulnak. Igénybe lehet venni olyan medencét, amelybe enyhe elektromos áramot vezetnek, mely a reumát kiválóan enyhíti, és a szunaburót, azaz homokfürdőt, amikor is a fürdő jukatájában belefektetik a vendéget a forró homokba és nyakig eltemetik.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sidaka-tó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

600 méterrel a tengerszint alatt fekszik gyönyörű környezetben hattyúkkal és pontyokkal. Közel két kilométer hosszú.

Takaszakijama majom park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A park városon túl húzódó erdős hegyen található, több mint 1500 majomnak ad otthont, melyek vadon élnek, nem is olyan messze a lakott területtől.[6] 10 perc busszal a városközponttól.

Otobaru vízesés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beppu hegyvidéki részén található természeti látványosság.[7]

Wonder Rakutencsi vidámpark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tradicionális vidámpark.

Umitamago akvárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jellegzetessége.[8] A Takaszaki hegyen található, a Beppu-öbölre néz. Az igazán modern stílusban készült épületet 2002. áprilisától két éven keresztül építették. Teljes területe 11.008 m2, amiből a beépített terület 7.600 m2, az épület óriási méretű 10.881 m2-es összterületével. A létesítmény négy szinten várja a látogatókat számtalan élőlénnyel, fókákkal, rozmárokkal, vidrákkal, delfinekkel, pingvinekkel és a legkülönfélébb halakkal.

Beppu hihókan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve nagyjából a Titkos kincsek házát jelenti. 1980 óta működik. Különböző kiállításokat, szobrokat, viasz figurákat, ukijo-e képeket, fényképeket, filmeket láthat az érdeklődő 1000 jen belépési díj ellenében.[9]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beppu Tüzijáték Fesztivál minden év július végén kerül megrendezésre Óita egyik legnagyobb tűzijáték bemutatójaként.[10] A beppu-öbölben úszó két hajóról körülbelül 5000 tűzijátékot lőnek fel.
  • Beppu-Óita maratont minden év februárjában megrendezik, a versenyzőknek a Beppu és a szomszédos Óita közötti 35 km-es távot kell megtenniük.[11]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beppu Egyetem, 1954-ben alapított magán egyetem
  • Beppu Mizobe Gakuen Főiskola, 1986-ban alapított magán iskola
  • Ricumeikan Asia Pacific Egyetem, 2000-ben alapult, és nemzetközi csereprogramjáról híres. Évente 4000 külföldi diák érkezik különböző országokból

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beppu, Ōita című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel..

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]