Benőfy Soma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benőfy Soma
Életrajzi adatok
Születési névBrujmann Sámuel
Született1820. január 31.
Miskolc
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1887. október 7.
Arló
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1845

Benőfy Soma (1846-ig Brujmann Sámuel) (Miskolc, 1820. január 31. [keresztelés dátuma][1]Arló, 1887. október 7.)[2] katolikus esperes-plébános, népdalgyűjtő, költő, író.

Élete[szerkesztés]

Szegény polgári szülőktől származott, édesapja Brujmann Sámuel evangélikus, édesanyja Nagy Anna, római katolikus vallású.[1] Egerben tanult; 1845-ben misés pappá szentelték. Káplánkodott a palócok közt, akiknek népdalait összegyűjtöttea Kisfaludy Társaság számára. 1846-ban Brujmann családi nevét Benőfyre változtatta.[3] 1848-ban ezredlelkész volt a Ferdinánd-huszároknál. 1850-ben plébános lett Dédesen, 1859-ben apátfalvai alesperes és 1883-tól fogva Arlón lelkészkedett. Agyszélhűdés okozta halálát 66 éves korában.[2]

Versei, hittani cikkei és egyéb dolgozatai a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Aradi Vészlapok (1844.), Pesti Divatlap (1845. 1847–48. Felhívás a kath. papsághoz), Honderű (1845.), Religió (1850-től), Családi Lapok (1852–59.), Napkelet (1857.), Kath. Néplap, Képes Ujság (1860. Hirtelen Barna álnévvel is), Nefelejts (1860.), Fővárosi Lapok (1871.), Ország-Világ (1883.)

Munkái[szerkesztés]

  • Egyházi beszéd. Eger, 1859. (az apátfalvi 1858. bucsúkor.)
  • Egyházi szónoklat… ft dr. bánóczi Eperjessy Sándor alesperes-plébános úr ötvenéves áldozári ünnepélye alkalmával Sajó-Várkonyon. Budapest, 1884.

Kéziratban van Palócz-tükör című népismertető munkája, melyből 1848-ban mutatványokat olvastak fel; nagy számmal vannak még tőle egyházi és hazafias lírai darabok, balladák stb., melyeknek kéziratát egy ideig unokahúga Keviczky Amalia úrnő őrizte.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Miskolc-mindszenti római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1820. év.
  2. a b Arlói római katolikus egyházközség halotti anyakönyve 80/1887.
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 8852/1846. Forrás:Századunk névváltoztatásai 42. oldal 20. sor.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.