Benzotiofén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benzotiofén[1][2]

Benzotiofén

Benzotiofén
IUPAC-név benzo[b]tiofén
Más nevek 1-benzotiofén
tianaftén
benzotiofurán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 95-15-8
ChemSpider 6951
ChEBI 35858
RTECS szám 202-395-7
SMILES
s2c1ccccc1cc2
InChI
1/C8H6S/c1-2-4-8-7(3-1)5-6-9-8/h1-6H
InChIKey FCEHBMOGCRZNNI-UHFFFAOYSA-N
ChEMBL 87112
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H6S
Moláris tömeg 134,20 g/mol
Megjelenés White solid
Sűrűség 1,15 g/cm³
Olvadáspont 32 °C
Forráspont 221 °C
Veszélyek
R mondatok R22
S mondatok S22 S24/25
Lobbanáspont 110 °C
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Tiofén
Indol
Benzofurán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzotiofén aromás szerves vegyület, összegképlete C8H6S, szaga a naftalinéra hasonlít. A természetben a kőolaj eredetű üledékekben, például a barnaszénkátrányban fordul elő. A háztartásban nem használatos, főként az ipar és a kutatás alkalmazza.

A benzotiofén, mint heterociklusos vegyület a nagyobb, általában biológiailag aktív molekulák szintézisének kiindulási anyaga. Szerkezeti egységként előfordul például a raloxifen, zileuton, szertakonazol és a BTCP gyógyszer-hatóanyagokban. Felhasználják festékek, például a tioindigó gyártása során is.

Aromás volta miatt viszonylag stabil vegyület, ám mint heterociklus reaktív helyek is található rajta, melyek lehetővé teszik funkciós csoportok hozzákapcsolását.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzothiophene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások[szerkesztés]