Benzil-bromid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benzil-bromid[1]
IUPAC név brómmetilbenzol
Azonosítók
CAS-szám [100-39-0]
PubChem 7498
ChemSpider 13851576
ChEBI 59858
SMILES BrCc1ccccc1
InChI InChI=1/C7H7Br/c8-6-7-4-2-1-3-5-7/h1-5H,6H2
Tulajdonságok
Kémiai képlet C7H7Br
Moláris tömeg 171,04 g/mol
Sűrűség 1,438 g/cm³ (20 °C-on)
Olvadáspont

-3,9 °C

Forráspont

198-199 °C

Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A benzil-bromid vagy α-brómtoluol szerves vegyület, melyben egy benzolgyűrűhöz bróm-metilcsoport kapcsolódik. A toluol szobahőmérsékleten végzett brómozásával állítható elő mangán-dioxid heterogén katalizátor alkalmazásával. Színtelen folyadék, vízben lassan elbomlik.

A benzil-bromidot a szerves kémiai szintézisekben alkoholok és karbonsavak benzilcsoporttal történő védésére használják.

A benzil-bromid erősen könnyfakasztó anyag, és erősen izgatja a bőrt és a nyálkahártyákat is. Ezen tulajdonsága miatt harci gázként is használták.

Tartalomjegyzék

Szintézise[szerkesztés]

Benzil-bromid szintetizálható toluol brómozásával, amennyiben a reakció körülményei megfelelőek a gyökös halogénezési reakciónak::

Darstellung Benzylbromid.svg

Elemi bróm helyett N-brómszukcinimid is alkalmazható.

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzyl bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Merck Index, 11th Edition, 1142