Benzil-bromid
| Benzil-bromid[1] | |
|---|---|
| IUPAC név | brómmetilbenzol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [100-39-0] |
| PubChem | 7498 |
| ChemSpider | 13851576 |
| ChEBI | 59858 |
| SMILES | BrCc1ccccc1 |
| InChI | InChI=1/C7H7Br/c8-6-7-4-2-1-3-5-7/h1-5H,6H2 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C7H7Br |
| Moláris tömeg | 171,04 g/mol |
| Sűrűség | 1,438 g/cm³ (20 °C-on) |
| Olvadáspont |
-3,9 °C |
| Forráspont |
198-199 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A benzil-bromid vagy α-brómtoluol szerves vegyület, melyben egy benzolgyűrűhöz bróm-metilcsoport kapcsolódik. A toluol szobahőmérsékleten végzett brómozásával állítható elő mangán-dioxid heterogén katalizátor alkalmazásával. Színtelen folyadék, vízben lassan elbomlik.
A benzil-bromidot a szerves kémiai szintézisekben alkoholok és karbonsavak benzilcsoporttal történő védésére használják.
A benzil-bromid erősen könnyfakasztó anyag, és erősen izgatja a bőrt és a nyálkahártyákat is. Ezen tulajdonsága miatt harci gázként is használták.
Tartalomjegyzék |
Szintézise[szerkesztés]
Benzil-bromid szintetizálható toluol brómozásával, amennyiben a reakció körülményei megfelelőek a gyökös halogénezési reakciónak::
Elemi bróm helyett N-brómszukcinimid is alkalmazható.
Lásd még[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzyl bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Merck Index, 11th Edition, 1142

