Bennett-kazuár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bennett-kazuár
Casuarius bennetti -Avilon Zoo, Rodriguez, Rizal, Philippines-8a.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Struccalakúak (Struthioniformes)
Család: Kazuárfélék (Casuariidae)
Nem: Casuarius
Faj: C. bennetti
Tudományos név
Casuarius bennetti
(Gould, 1857)
Elterjedés
Casuarius bennetti Distribution.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bennett-kazuár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bennett-kazuár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bennett-kazuár témájú kategóriát.

A Bennett-kazuár (Casuarius bennetti) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a kazuárfélék (Casuariidae) családjához tartozó faj.

Nevét George Bennett ausztrál természettudósról kapta.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-Guinea sűrű erdejeiben, valamint a közelben található Yapen szigeten és a Bismarck-szigetek közé tartozó Új-Britannia szigetén él 3300 méter felett.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Casuarius bennetti bennetti
  • Casuarius bennetti claudii
  • Casuarius bennetti goodfellowi
  • Casuarius bennetti hecki
  • Casuarius bennetti papuanus
  • Casuarius bennetti picticollis
  • Casuarius bennetti shawmayeri

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magassága 150 centiméter. A három kazuárfaj közül ez a legkisebb termetű. Lapos szegycsontú, röpképtelen madár. Nyaka kék, oldalán apró, sötétvörös folttal. Barna szőrszerű tollai vannak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyedül, magányosan él, csak a szaporodási idején él párban. Főleg nedvdús erdei terméseket fogyaszt, de halat, gyíkot, békát és diót is eszik. A legsűrűbb erdőket lakja, gyéren lakott szigeteken nagyon gyakori. Sisakjának különösen a járatlan sűrűsökön való gyors átfutás közben látja hasznát.

Védelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyamatban lévő élőhelyek elvesztése, az élőhelyek pusztulása és a vadászat miatt (gyakran tartják fogságban is) a veszélyeztetett fajok listájára került.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]