Benjamin Alvin Drew

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benjamin Alvin Drew
Alvin drew-2007.jpg
Született
1962. november 5. (52 éves)
Washington
Foglalkozása tiszt
űrhajós
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Benjamin Alvin Drew témájú médiaállományokat.

Benjamin Alvin Drew (Washington, 1962. november 5. –) amerikai mérnök, űrhajós, ezredes. Az utolsó afroamerikai, aki a Space Shuttle fedélzetén repült. Az STS–133 küldetésen végrehajtott űrsétája alkalmával a 200. űrhajós lett, aki az űrrepülőgépen/űrállomáson kívül tevékenykedett.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984-ben a Légierő Akadémiáján (USAF Academy) űrhajózási mérnök diplomát szerzett. 1985-ben kapott helikopter vezetői jogosítványt. 1985-1987 között harci mentő helikopter pilóta. Szolgálati helikoptere a HH–3E volt. 1987-ben átképezték az MH–60G típusra. 1989-ban Panamában 1990-1991 között a Perzsa-öbölben, a Sivatagi Vihar hadműveletekben, 1991-1992 között Irakban teljesített szolgálatot. Több mint 60 harci bevetésen van túl. 1994-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. 1995-ben az Embry Riddle Egyetem megvédte diplomáját. Több mint 3000 órát töltött a levegőben, több mint 30 típusú helikopteren repült, illetve tesztelt.

2000. július 26-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Két éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. A NASA képviseletében a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban műveleti igazgatóként összekötő szolgálatot teljesített. 2006-ban a Légierő Akadémiáján parancsnoki képzést kapott. Kettő űrszolgálata alatt összesen 25 napot, 13 órát és 00 percet (613 óra) töltött a világűrben. 2013 októberében köszönt el az űrhajósoktól.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–118, a Endeavour űrrepülőgép 20. repülésének küldetésfelelőse. A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) vezető 22. Space Shuttle misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Rádióamatőrként a ISS (ARISS) programjának keretében forgalmazást végzett földi amatőrökkel. Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 274 977 mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
  • STS–133 a Discovery űrrepülőgép utolsó járatának, 39. repülésének küldetésfelelőse. Feladatuk a Leonardo Pressurized Multipurpose Module (PMM), az ExPRESS Logistics Carrier 4 (ELC4) és a Robonaut2 szállítása volt a Nemzetközi Űrállomásra. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 19 órát és 4 percet (307 óra) töltött a világűrben. Kettő űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 12 órát és 48 percet töltött a világűrben. 8 536 190 kilométert (5 304 140 mérföldet) repült, 202 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]