Benett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Benett [1] latin/angolszász eredetű férfinév, jelentése: áldott, Istent dicsérő.

A Benedek névváltozata. Angol és ír nyelvű területeken elterjedtebb Bennett formában. Ezeken a helyeken vezetéknévként és földrajzi elnevezésként is gyakori. Több változatban is előfordul: Benet, Bennet, Benett, Bennett, Benit, Bennit stb.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A latin benedictus, áldott szóból az 5. század környékén alkotott Benedictus, Benedict (Benedek) név az ófrancia változatok (Beneit, Benoit) közvetítésével a 12. században került Nagy-Britanniába, ahol a normannok között kedvelt volt. Vezetéknévként első írásos említése 1208-ból való (William Benet, Északkelet-Anglia, Durham megye).

Magyarországon az utóbbi időben kezdett terjedni a médiában szereplő celebritásoknak köszönhetően.

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert Benettek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]