Benbecula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benbecula (Sound Beinn nam Fadhla (gael))
Benbecula Beach.jpg
Benbecula nyugati tengerpartja, kilátással South Uist felé
Közigazgatás
Ország Skócia, Egyesült Királyság
Helyi önkormányzat Na h-Eileanan Siar
Legnagyobb település Balivanich
Népesség
Teljes népesség 1219 fő (2001) +/-
Balivanich népessége ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Szigetcsoport Uist és Barra
Terület 82,03 (16.) km²
Legmagasabb pont Ruaval (124 m)
Elhelyezkedése
Benbecula (Skócia)
Benbecula
Benbecula
Pozíció Skócia térképén
é. sz. 57° 26′ 45″, ny. h. 7° 19′ 11″Koordináták: é. sz. 57° 26′ 45″, ny. h. 7° 19′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Benbecula témájú médiaállományokat.

Benbecula (gael nyelven Beinn nam Fadhla, Sound kiejtés: IPA:peɲəˈvɤːlˠ̪ə,[1], a gázló dombja) a Külső-Hebridák egyik szigete az Atlanti-óceánban, viszonylag távol Skócia nyugati partjaitól. A 2001. évi népszámlálás alkalmával 1.249 állandó lakosa volt, többségük római katolikus.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benbecula a két Uist nevű sziget, North Uist (Északi-Uist) és South Uist (Déli-Uist) között terül el, azokkal töltésút köti össze. A Hebridák több jelentősebb szigetét és a skót szárazföldet légi vagy vízi úton lehet elérni. A szigeten található Benbecula Airportról napi rendszerességgel indulnak repülőgépek Glasgow, Stornoway és Barra felé. 2006-ban elindították az invernessi járatot is, azonban ez 2007-ben megszűnt. A szigetről nem indulnak közvetlen kompjáratok a szárazföldre, azonban a szomszédos South Uist-i Lochboisdale kikötőjéből a Caledonian MacBrayne hajóstársaság kompjai nagyjából öt óra alatt érik el Obant, míg egy másik járat a North Uiston található Lochmaddyt köti össze a Belső-Hebridák Skye nevű szigetén fekvő Uig településsel. Innen már a hidat igénybe véve juthatunk el a szárazföldre. Harris és Barra, a Külső-Hebridák fontosabb szigetei, olyan szigetekről (North-Uist és Eriskay) kiindulva közelíthetők meg vízi úton, melyeket töltésút köt össze Benbecula szigetével.

Benbecula fő települése az északnyugaton található Balivanich (gael nyelven: Baile a' Mhanaich, ami annyit tesz: „A szerzetes városa”). Ez a három sziget közigazgatási központja. Ugyancsak itt található a South Uist-i mélytengeri tüzérségi lőtér adminisztratív központja. A település ad otthont a repülőtérnek, valamint a szigetek bankjának is.

Egy másik jelentősebb falu Craigstrome, mely Benbecula keleti felén fekszik. Ellentétben a sziget megművelt nyugati részével, a keleti oldalra a friss vízű tavak, lápos, mocsaras területek és a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök a jellemzőek. Craigstrome közelében van a Ruabhal, mely Benbecula legmagasabb pontja, 124 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé.

A komolyabb települések közé tartozik még Lionacleit is, mely a három sziget legnagyobb középiskolájának ad otthont és közösségi központként is funkcionál, ugyanis uszoda, kávéház, sportlétesítmények, egy kis múzeum és könyvtár is fellelhető itt. Ugyancsak itt kapott helyet a Lews Castle College nevű oktatási intézmény benbeculai részlege. Lionacleit a fő nyugati parti útvonal mellett fekszik, körülbelül másfél kilométerre annak az észak-déli összekötő úttal való kereszteződésétől.

Creagorry a sziget déli részén terül el, a South Uistra vezető töltésút mellett. Itt található a sziget déli felének és South Uist északi részének legfontosabb bevásárlóközpontja. A Borve-vár romjai a sziget délnyugati csücsként találhatók.

A RAF (brit Királyi Légierő) radarállomása a szigetről felügyeli az észak-atlanti térséget.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Borve-vár

A Borve-vár egy romos 14. századi lakótorony, amely Benbecula délnyugati részén található. MacGibbon és Ross skót történészek a várat Amie MacRuari nevéhez kötik, aki John of Islay – a szigetek ura, a Donald klán főnöke – elvált felesége volt. A szerzők az építés idejét az 1344 és 1363 közötti időszakra teszik.[2][3] Az erődítményt a Macdonalds of Benbecula család foglalta és és a 17. század elejéig hatalmában tartotta. A 15. század elején Hugh MacDonald, a rossi őrgróf, Alexander harmadik fia volt „Uist, Benbecula és Garmoran földjeinek” tulajdonosa, bámbár tulajdonjogát Clanranald of Garmoran erősen kifogásolta.[4]

1549-ben Donald Munrónak, a szigetek esperesének feljegyzésében szerepel „Ywst déli partja”, majd így folytatja: „...és ennek északi részén van egy egyházközség, mit Buchagla néven emlegetnek és a fentemlített Clandonald tulajdonolja. Ettől északra a tenger ismét belevág a szárazföldbe és ezen bevágás neve Careynesse és az északra eső föld neve Kenehnache of Ywst, ami annyit tesz angolul, hogy Ywst északi vége...”[5]

„Buchagla” alatt a mai Benbecula értendő, amely Beandmoyll, Beanweall és Benvalgha formában is előfordul az oklevelekben.[6]

A gael nyelv használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benbecula szigetén történelmileg nagyon erős a gael nyelv helyzete. Úgy az 1901-es, mint az 1921-es népszámlálás alkalmával azt jegyezték fel, hogy minden településen 75% felett volt a gael nyelven beszélők aránya. 1971-re Benbecula és South Uist térségében 50-74%-ra változott ez a ráta.[7]

Megállapítható, hogy a körzet – a folyamatos csökkenés ellenére – még mindig a gael nyelv egyik erős bástyája. A 2001-es népszámlálás alkalmával a sziget egészét tekintve 56%-nyian voltak, akik gaelül beszélőnek vallották magukat. A legkevesebben Balivanich (37%), míg a legtöbben Liniclete (74%), valamint Gramsdale és Uachdar (62%) körzetében használják a skót nyelvet.[7]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mac an Tàilleir, Iain (2003) Placenames. (pdf) Pàrlamaid na h-Alba.
  2. Borve Castle, NMRS Number: NF75SE 12. RCAHMS. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
  3. Gregory (1881) 29. o.
  4. Gregory (1881) 60. o.
  5. Monro (1549) "Ila" No. 175
  6. MacLuachlan, Rev. Thomas. "On the Kymric Element in the Celtic Topography of Scotland". (Jan 1866) Proceedings of the Society of Antiquaries of Scotland. VI 318. o.
  7. ^ a b Mac an Tàilleir, Iain (2004) 1901-2001 Gaelic in the Census (PowerPoint ) Linguae Celticae.

Irodalom (angol nyelven)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Donald Gregory (1881) The History of the Western Highlands and Isles of Scotland 1493 - 1625. Edinburgh. Birlinn. 2008., reprint - eredeti kiadó: Thomas D. Morrison. ISBN 1904607578

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benbecula című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.