Belvárosi templom (Szolnok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belvárosi Szentháromság nagytemplom
Szolnok1.jpg
A szolnoki Belvárosi templom

Település Szolnok
Ország Magyarország
Irányzat Római katolikus
Névadó Szentháromság
Építési adatok
Típus Templom
Stílus Barokk
Építés kezdete 1724
Építés befejezése 1757
Tervező Giovanni Battista Carlone
Rekonstrukciók évei 1770, 1835, 1867
Alapadatok
Hosszúság 50,46 m
Magasság 16,1 m
Szélesség 14,61 m
Elhelyezkedése
Belvárosi Szentháromság nagytemplom  (Szolnok)
Belvárosi Szentháromság nagytemplom
Belvárosi Szentháromság nagytemplom
Pozíció Szolnok térképén
é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 20° 11′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 20° 11′ 25″

A szolnoki Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom) a Templom utca 8. alatt található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bezdiczky Ignác sótiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. Az 1718-ban elkészült szentélyhez 17231729 között épült a hozzá kapcsolódó déli rész. a 1736-ban lerakták a templomhajó alapjait. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 17241757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a 19. században nyerte el.

A főkapu feletti, Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport 1757-ben került a helyére. Korán hozzá kellett kezdeni a felújításhoz, 1770-ben átépítették a tetőt. A torony kilátója 1835-ben készült el, és ekkor aranyozták a toronytetőt is. Egy földrengés következtében azonban a torony megdőlt, és megsérült a szentély, ezért 1867-ben ismét egy nagyobb javítást kellett elvégezni.

Stílusjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többszörösen keretelt orgonaablak a nyugati homlokzaton kapott helyet, ez a kapu fölött látható. A homlokzat két szélső részében lent záróköves szoborfülke, felettük erősen kiugró szemöldökű üvegezett ablak található. A homlokzatot timpanon zárja, alatta egy újabb szoborfülke látható, az oromfalmezőben pedig füles ablakok. Az alaptól, egészen az oromfalig felnyúló kettőzött párkányfejezetű falpillérek törik át az erősen kiugró főpárkányt. Feltűnően magas az ál-keresztboltozatokkal készített, négy boltszakaszos templomhajó. A három-három mellékoltárfülkét dór párkányfejezetes félpillérkötegek választják el egymástól. Gazdagon díszített a barokk szószék hangvetője, melyet két angyal tart, tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy evangélista látható. A templomban tizenegy oltár van. Ezek közül az egyik, az első ismert szolnoki festő Stefanovits Máté munkája 1737-ből. A freskók 1819-ben készültek, a stációképek 19. századiak, a szentségtartó pedig 1745-ből való. A 20. század végén ismét nagyszabású felújításba kezdtek, kívül-belül tatarozták.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárosi templom (Szolnok) témájú médiaállományokat.