Budapest V. kerülete

Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)

Budapest V. kerülete címere

Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros

Közigazgatás

Városrészek

Belváros
Lipótváros
^[1]

Irányítószám

1051-1056

Polgármester

Rogán Antal (Fidesz)

Népesség

Teljes népesség

27 342 fő (2012. jan 1.)^[2] +/-

Rangsorban

21.

Népsűrűség

10 481 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

2,59 km²

Elhelyezkedése

Budapest V. kerülete

Pozíció Budapest térképén

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″

é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″

Budapest V. kerülete weboldala

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Fekvése
3 Városrészek
4 Önkormányzat
- 4.1 A 2010-es választás eredménye^[3]
5 Közlekedés
6 Fontosabb épületek
7 Egyéb nevezetességek
8 Kerületi média
9 Fontosabb közterületek, közutak
10 Belváros-Lipótváros testvérvárosai
11 Lásd még
12 Képgaléria
13 Jegyzetek
14 Forrás
15 Külső hivatkozások

Története [szerkesztés]

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Duna-korzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai.

A Vörösmarty tér 1960-ban, amikor a 9-es busz végállomása itt volt

Fekvése [szerkesztés]

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek [szerkesztés]

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Az V. kerülethez tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, ezt ma Angyalföld részének tekintik) és a Népsziget Pesthez tartozott déli fele is.

Önkormányzat [szerkesztés]

A 2010-es választás eredménye^[3] [szerkesztés]

Polgármester-jelölt	Párt	Kapott szavazat	Elért eredmény (%)
Rogán Antal	Fidesz-KDNP	7 870	72,97%
Pásztor Tibor	MSZP	2 024	18,77%
Szilágyi Péter	LMP	891	8,26%

A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:

	Lista	Képviselők száma	Képviselők megoszlása
	Fidesz-KDNP	10
	MSZP	2
	LMP	1
	Jobbik	1

Közlekedés [szerkesztés]

Az V. kerületben jó pár jelentős közlekedési csomópont található. A Deák téren fut össze két metrójárat és a millenniumi földalatti vasútvonal, több buszjárat és egy villamosvonal. Négy Duna-híd biztosítja a kerület kapcsolatát a túlparti budai részekhez, ezeken villamosok, illetve autóbuszok is közlekednek. Villamosok járnak a kerület határain is, a Duna-partot követő 2-es villamos akár "városnéző" járatnak is tekinthető, hasonló célra használhatjuk a 15-ös és a 115-ös buszt is. A Vigadó téri hajóállomás a belföldi kirándulóforgalom és a hajós városnézések központja. A Nemzetközi Hajóállomásról indulnak a pozsonyi és bécsi szárnyashajók.

A kerületnek mind több utcáját alakítják át sétálóutcává, és kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet közlekedni.