Belgium élővilága
Nagy népsűrűsége, fejlett ipara és elhelyezkedése miatt Belgium komoly környezeti problémákkal kerül szembe. Belgium természeti kincseit többek között az urbanizáció, a fejlett közlekedési infrastruktúra, a járművforgalom, a jelentős nehézipar, az intenzív és belterjes állattartás és növénytermesztés által kibocsátott szennyező anyagok terhelik. Egy 2003-as jelentés[1] szerint a belga folyók vízminősége a legrosszabb Európában, az ország a legutolsók között volt a vizsgált 122 ország közt.
Veszélyeztetett állatfajok[szerkesztés]
Belgium területén a következő, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján található veszélyeztetett állatfajok fordulnak elő:[2]
- Kihaló (Critical, Critically endangered)
- -
- Végveszélyben (Endangered)
- Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
- Sebezhető (Vulnerable)
- Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini).
- Európai vidra (Lutra lutra).
- Kerti pele (Eliomys quercinus).
- Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus).
- Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena).
- Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros).
- Tavi denevér (Myotis dasycneme).
- Nagy ámbráscet (Physeter catodon).
- Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus).
- Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)
Biológiai diverzitás és élőhelyek[szerkesztés]
Belgiumban található a Wadden Sea Ecoregion[3] (az Északi-tengeri partvidék védett részének) számos élőhelye.[4]
Az ország szárazföldi területe 30 528 km², ezen a következő elsődleges ökoszisztémák találhatók:
- mezőgazdasági művelés és lakott település: kb. 40%
- másodlagos élőhelyek (nem érintetlen természet): kb. 60%[5]
A szárazföldi területeken az emberi befolyás mértéke szerint:
- Alacsony: 0%
- Közepes: kb. 15%
- Magas: kb. 85%[6]
Az egyik legjelentősebb élőhely a belga növényvilág szempontjából a Hohes Venn természetvédelmi terület (ld. lent), amelyet a Plantlife International szervezet mint Important Plant Area tart nyilván.
Összesen 36 300 fajt tartanak nyilván Belgium területén, ezek között találhatók mikroorganizmusok, növények, gombák, rovarok, illetve gerinces és gerinctelen állatfajok. A legnagyobb számban a rovarok vannak jelen: több, mint 4 500 bogárfjat, 4 500 légy és moszkítófajt, 2 400 lepke és molyfajt jegyeztek fel. A gerincesek már jóval kevesebben vannak, összesen 73 emlősfajt és 150 halfajt jegyeztek fel. A nyilvántartott fajok mellett becslések szerint kb. 18 000 faj élhetne Belgiumban (az itt található élőhelyek típusa alapján), de ezeket még sosem észlelték itt. A becslés elsősorban a szomszédos országok feljegyzésein alapul, ahol sokkal alaposabb és bővebb források állnak rendelkezésre a növény és állatfajokról.[7]
A régebbi gyűjtések, illetve a modern megfigyelések alapján a következő trendeket lehet azonosítani:
- Flandriában a feljegyzett fajok 7%-a kihalt, további 20% veszélyeztetett és 27% sebezhető.
- Vallóniában hasonló a helyzet, a feljegyzett fajok, az taxonómiai csoportokban 40%-től és 83%-ig hanyatlás jeleit mutatják.
- Brüsszelben és környékén a magasabbrendű növényfajok 32%, a madárfajok 20%-a és a kétéltűfajok közel 50%-a kihalt.
Fenyegető tényezők[szerkesztés]
A 2007-ben megjelent Global Biodiversity Outlook 2 jelentés szerint az emberi tevékenységek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a természetes élőhelyek épségére, biodiverzitására. A GBO alapján a legnagyobb veszélyt a népességnövekedés, az erőforrások egyre intenzívebb felhasználása, a globális éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztulása és a lakóövezetek terjedése, a természeti erőforrások kiemrülése, a környezetszennyezés, valamint az idegen fajok terjedése jelenti.
A jelentés[8] alapján a belga természet és élőhelyek számára az alábbi fenyegetések relevánsak:
| Főbb fenyegetések Belgium élővilágára és biodiverzitására | Néhány megjelenési formája |
|---|---|
| Szárazföldi élőhelyek | |
| A természetes élőhelyek eltűnése, leromlása, illetve felaprózódása | Lakóterületek terjeszkedése, utak és ipari létesítmények építése, az ehhez kapcsolódó problémák (zaj, szennyezés), hagyományos mezógazdasági technikák felváltása intenzív gazdálkodással |
| Vadon élő fajok számának csökkenése a mezőgazdasági területeken | Intenzív mezőgazdálkodás és az ezzel járó környezetszennyezés, az élőhelyek megzavarása, a vadon élő fajoknak élőhelyet nyújtó képződmények (parlagon hagyott földek, facsoportok, tavak és csatornák) eltűnése |
| Levegő, víz és talajszennyezés | A nehézfémek megjelenése (ipari tevékenység, járművek révén), állati ürülék, szennyező és méreganyagok, egyéb szennyezések kibocsátása |
| Idegen fajok megjelenése | Nemzetközi kereskedelem és utazás, mezőgazdaságban és kertészetekben elszabadult fajok, egzotikus növény és állatfajok behozatala, elszabadult és elvadult háziállatok |
| A vadvilágok fenyegető fertőzések és betegségek | Korábban ismeretlen patogének megjelenése, amelyek az egzotikus vagy idegen fajok, a környezetszennyezés és az élőhelyek rombolása vált ki |
| Éghajlatváltozás | Széndioxid-kibocsátás, deforesztáció, talajerózió, a természetes élőhelyek megváltozása az emberei tevékenységek nyomán |
| A természetes mocsarak, lápvidékek kiszáradása | Lecsapolás, a talajvíz túlzott kihasználása |
| Szabadidő és pihenés | A zöld területek túlzott háborgatása, természetvédelmi területek látogatása, a természeti környezet nem megfelelő védelme, mountain biking és motorsportok védett területeken, védett fajok gyűjtése |
| Tengeri élőhelyek | |
| Halászat | Az egyes fajok tőlhalászása, ipari méretű halászflották, a nemkívánatos fajok (by-catch) pusztulása |
| Szennyezés és oxigénhiány | Szennyezóanyagok a szárazföldön végzett tevékenységek következtében (folyók), légkörből kiváló szennyezőanyagok, a tengeri forgalom hatása |
| A tengerfenéken található előhelyek pusztulása | vonohálós halászat, homok és kavicskitermelés, a csatornák, folyók aljának iszapmentesítése |
| Idengen fajok megjelenése | Tengeri forgalom (ballasztvízben behurcolt fajok), szabadidős hajózás, tenyésztett fajok, éghajlatváltozás |
| Szabadidő és pihenés | Partmenti sávok beépítése, a vízminőség leromlása (elsősorban nyáron), a strandok szennyezése, zaj és az élőhelyek megzavarása |
A Natura 2000 hálózat és természetvédelmi területek[szerkesztés]
Az Európai Unió természetvédelmi politikájában[9] fontos szerepet játszik két uniós irányelv (vagy direktíva): az 1979-es „madárirányelv” (illetve annak 2009-es kodifikált változata)[10] és a Natura 2000 hálózatot létrehozó 1992-es „élőhelyirányelv”.[11] Az egyes országoknak a védett területek összefüggő, koherens hálózatát kell kialakítani az irányelvek alapján, amelyek kétféle élőhelytípust határoznak meg:
- különleges természetvédelmi területek (Special Protection Areas vagy SPAs)
- különleges természetmegőrzési területek (Special Areas of Conservation vagy SACs)
Belgium mindhárom régiója, illetve a szövetségi kormány is kijelölte az irányelveknek megfelelő védett élőhelyeket (utóbbira egy, a partvonal mentén, az ország fennhatósága alá tartozó Északi-tengeri területen volt szükség). A Brüsszel Fővárosi Régió, illetve a part menti vizek az élőhelyirányelv alapján lettek meghatározva, míg Flandria és Vallónia mindkét irányelv alapján megkezdte az élőhelyek besorolását.
| Régió | Területe (ha) | Természetvédelmi terület, rezervátum nagysága (ha) |
A terület arányában, % | Natura 2000 élőhelyek nagysága1 |
A terület arányában, % |
|---|---|---|---|---|---|
| Brüsszel | 16 200 | 240 | 1,5% | 2 321 | 14,3% |
| Flandria | 1 352 200 | 28 058 | 2,1% | 188 289(2) | 13,9% |
| Vallónia | 1 684 400 | 9 781 | 0,6% | 220 828 | 13,1% |
| Északi-tenger | 346 200 | - | 0% | 18 120 | 5,2% |
| Összesen | 3 399 000 | 38 079 | 1,1% | 429 558 | 12,6% |
(1) A természetvédelmi területek általában teljes mértékben részei a Natura 2000 hálózatnak.
(2) Beleértve a Flamand Ökológia Hálózat (Flemish Ecological Network) területeit.
A belgiumi Natura 2000 hálózat térképe itt megtalálható.
Az egyes régiók Natura 2000 hálózatával kapcsolatos információért lásd:
A WWF szintén megjelentetett egy jelentést arról, hogy halad a Natura 2000 hálózat megvalósítása Belgiumban.[13]
A legjelentősebb természetvédelmi területek a Hohes Venn,[14] a Zwin torkolata,[15] és a Hoge Kempen.[16]
Lásd még:
Érdekesség[szerkesztés]
1974-ben a WWF a Coca-Cola támogatásával megjelentetett egy söröskupak-sorozatot, amely az ország legjelentősebb állat- és növényfajait ábrázolta. Kb. 80-féle kupak készült el, ezeket a Lierco N.V. és a Limobo N.V. cégek gyártották. A gyűjtemény itt látható: World Wildlife Fund by Coca-Cola (1974)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- A brüsszeli természettudományi múzeum honlapja
- Számos cég kínál utazásokat Belgium természeti kincseit és élővilágát felfedezni vágyóknak, ezek elsősorban a tengerparti dűnékre, illetve az Ardennek élőhelyeire koncentrálnak.[17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sewage-laden Belgian water worst in world. [2005. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
- ↑ Animal Info - Belgium
- ↑ Trilateral Wadden Sea Management (II): Wadden Sea Plan. [2008. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
- ↑ Olson & Dinerstein. 1998. The Global 200: a representation approach to conserving the Earth's most biologically valuable ecoregions. Cons. Biol. 12:502. és Olson & Dinerstein. 1999. The Global 200: a representation approach to conserving the Earth's most biologically valuable ecoregions.
- ↑ Groombridge, B., Ed. 1992. Global Diversity - Status of the Earth's Living Resources. Compiled by the World Conservation Monitoring Centre. Chapman & Hall, London, UK.
- ↑ World Resources Institute. 1994. World Resources 1994-95 - A Guide to the Global Environment. Oxford University Press, New York, USA.
- ↑ Biodiversity in Belgium
- ↑ https://web.archive.org/20080511115159/www.cbd.int/doc/gbo2/cbd-gbo2-en.pdf
- ↑ Az Európai Unió joganyagának összefoglalása: természetvédelem és biodiverzitás (angol, német, francia stb.)
- ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (kodifikált változat)
- ↑ A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről
- ↑ Peeters, M., Schlesser, M., Réveillon, A., Franklin, A., Collin, Cl. & Van Goethem, J., 2004. La biodiversité en Belgique: un aperçu. Institut royal des Sciences naturelles de Belgique, Bruxelles, 20 pp.
- ↑ "Snapshot Report on the Status of Implementation of the Habitats Directive" in Belgium.
- ↑ Naturpark Hohes Venn - Eifel - Willkommen. [2013. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
- ↑ provinciaal natuurpark zwin. [2007. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
- ↑ Welkom in het Regionaal Landschap Kempen en Maasland, een streek met streken
- ↑ Lásd például Wildlife holidays in Belgium Archiválva 2008. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben