Beksics Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beksics Gusztáv
Beksics Gusztáv 1906-20.JPG
Született 1847. február 9.
Gamás
Elhunyt 1906. május 7. (59 évesen)
Budapest
Foglalkozása ügyvéd,
újságíró,
műfordító,
országgyűlési képviselő

Beksics Gusztáv (Gamás, 1847. február 9.Budapest, 1906. május 7.) ügyvéd, hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit Kaposvárott, Kecskeméten és Pécsett[1] végezte. Katolikus hittudományi tanulmányokat végzett a pécsi püspöki papnevelő intézetben és a pesti központi szemináriumban, de megvált a papi pályától és jogot hallgatott az egyetemen. 1870-ben a Pesti Napló munkatársa lett, báró Kemény Zsigmond mellett titkárként működött. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett és a királyi táblához segédfogalmazónak nevezték ki. 1884-ben több alkalommal szabadelvű párti képviselőnek választották, Tisza Kálmán meggyőződéses híve volt. 1894–1896-ban a miniszterelnökségen miniszteri tanácsos. 1896-tól a Magyar Nemzet, 1905-től a Budapesti Közlöny szerkesztője volt.

Már mint jogász kezdett írogatni 1869-ben és szépirodalommal foglalkozott; regényt és verseket írt; fordított franciából, spanyolból és olaszból. Az Ellenőr című lap szerkesztőségébe lépve a külföldi rovat vezetője, majd vezércikkírója, utóbb a Nemzet vezércikkírója lett. Cikkeket írt a Neues Pester Journalnak, egy ideig a Pesti Hirlapnak is dolgozott, de más lapok is közölték cikkeit, így a Fővárosi Lapok (1872. 1875-76. 1888. versek és Cid-románcok), Magyarország és a Nagyvilág (1872. 1875. 1882.), Hazánk és a Külföld (1872.), Figyelő (1873.), Budapesti Szemle (1881. 1883.), Ellenőr (1882. 369. 370. sz.), Pesti Hirlap (1882. 276. sz. és 1889.), Pesti Napló (1883. 62. sz. 1886. 178. sz.), Koszorú (1885.), Magyar Salon (1885.), Nemzet (1886. 328. sz. 1887. 67. 129. sz.), Ország-Világ (1887-88.), Erdélyi Képes Ujság (1889.) stb.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egy sziv története. Castelar Emil után spanyolból ford. Bpest, 1874.
  • Barna Arthur. Regény. U. ott, 1880.
  • Gladstone és a keleti válság. U. ott, 1880.
  • Az egyéni szabadság Európában és Magyarországban. U. ott, 1880.
  • A democratia Magyarországon. U. ott, 1881. (Ism. Századok.)
  • A büntetőjog tudományos programmja. Carrara Ferencz után olaszból ford. U. ott, 1881. Két kötet.
  • A magyar doctrinairek. U. ott, 1882. (Ism. Budapesti Szemle XXX.)
  • Kemény Zsigmond, a forradalom s a kiegyezés. U. ott, 1883.
  • Magyarosodás és magyarosítás. U. ott, 1883.
  • A szép Diego, Vigj. 3 felv. Moreto után spanyolból ford. U. ott, 1883. (Spanyol szinműtár 4.)
  • Legujabb politikai divat. U. ott, 1884. (Timoleon névvel. Ism. Budapesti Szemle XXXVII.)
  • Társadalmunk és nemzeti hivatásunk. U. ott, 1884. (Censor névvel.)
  • Az angol mezőgazdaság. Lavergne Leo után ford. U. ott, 1885. (A magyar viszonyokat ismertető előszóval.)
  • Magyar érdek Erdélyben. Cikksorozat a Székely Nemzetből. Sepsi-Szent-György, 1885.
  • Cid. Spanyol románczok. Ford. Bpest, (1886. Magyar Könyvesház 128-130. Ism. Budapesti Szemle XLVIII. Nemzet 110. sz.)
  • Uj korszak és politikai programmja. U. ott, 1889. (Atticus névvel. Két kiadást ért. Ism. Pesti Napló 301. sz.)
  • Saját becsületének orvosa. Calderon színműve. Spanyolból ford. Győr, 1886. (Egyetemes könyvtár 16.)
  • A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. Budapest, 1892.
  • A román kérdés és a fajok harca Európában és Magyarországon. Budapest, 1895.
  • A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidációnk. Budapest, 1896.
  • I. Ferenc József és kora. Budapest, 1898. (Millenniumi történet. X. köt.)
  • Közjogunk és nemzeti törekvésünk. Budapest, 1903.
  • Mátyás király birodalma és Magyarország jövője. Budapest, 1905.
  • A szabadelvű párt története. Budapest, 1906.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beksics Gusztáv témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 7. kötet. (A szónoklat és a publicisztika c. alfejezet.) (1930–1941.)