Beke József (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beke József
SzületettBeck József
1867. augusztus 22.
Pápa
Elhunyt1940. május 15. (72 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPolatschek Klára
Foglalkozásahídépítő mérnök
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1889)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beke József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Beke József, 1884-ig Beck[1] (Pápa, 1867. augusztus 22.Budapest, 1940. május 15.[2]) magyar hídépítő mérnök, számos hazai Duna-híd tervezője, Beke Manó matematikus öccse.

Élete[szerkesztés]

Beke Lipót és Herczog Fannia fia. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, 1889-ben szerezte meg oklevelét, majd Kherndl Antal asszisztenseként dolgozott. 1892-től a Kereskedelmi Minisztérium hídépítési osztályánál dolgozott, 1910-ben osztályvezetővé nevezték ki, tervező munkáját még 1922-es nyugállományba vonulása után is folytatta. Megvásárolták az óbudai és a Boráros téri hidakra kiírt pályázatra készített terveit. Munkássága a vasbeton szerkezetek számítása területén úttörőnek számít. A budapesti Ferencz József-híd (ma Szabadság híd), a Margit híd margitszigeti lejárójának, az Erzsébet híd, az átépített Lánchíd tervezésében és kivitelezésében is részt vett, valamint az ő tervei szerint készült a győri Duna-híd. Több szakirodalomi írását is publikálták. Felesége Polatschek Klára volt. 1940-ben szívgyengeségben halt meg, Budapesten.[2]

Munkái[szerkesztés]

  • Vasbetétes betonszerkezetek (Richter Károllyal és Duschek Auréllal együtt, Bp., 1906);
  • Számos grafosztatikai és hídépítési tárgyú értekezés, melyek magyar, német és amerikai szakfolyóiratokban jelentek meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1884. évi 25132. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1884. év 2. oldal 28. sor.
  2. a b Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 711/1940. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1996. (Jókai füzetek / Jókai Mór Városi Könyvtár 19.)
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.