Bekény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bizonytalan források szerint a Bekény török → magyar eredetű férfinév, jelentése: meddő, terméketlen.
Más források szerint, sűrű cserjével benőtt dombvidék. E jelentést őrzi mind a mai napig a Bükkben található Bekény puszta nevezetű hely.[1] Megjelenik a magyarok őstörténelmében a Fekete tengernél töltött időszakban mint fejedelmi tulajdonnév, illetve később a törökvész idején, a Bekények voltak a zászlóaljparancsnokok.

