Bek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Men és Bek sztéléje
Men and Bek in Aswan.png
Típus felajánlási sztélé
Állapot részben töredékes, illetve kivésett sziklavéset
Története
Kora Ehnaton 9. éve
Nyelv ókori egyiptomi
Írás hieroglif
Található Asszuán
Bek
G29 k A1

Bek (vagy Bak; neve jelentése egyiptomi nyelven: szolga) ókori egyiptomi udvari főszobrász Ehnaton uralkodása alatt. Apja, Men ugyanezt a pozíciót töltötte be Ehnaton apja, III. Amenhotep uralkodása idején; anyja, Roi egy héliopoliszi asszony volt.[1]

Bek Héliopoliszban nőhetett fel, ebben a napkultuszáról híres városban, ahol Ehnatonnak még herceg korában feltehetőleg volt egy palotája. A héliopoliszi tanítások befolyásolhatták Ehnaton későbbi vallási nézeteit.[2] Bek innen követte urát Ahet-Atonba, ahol ő felügyelte a király templomi szobrainak készítését. Ő irányította szobrokhoz szükséges kő beszerzésére nyitott asszuáni és Gebel esz-Szilszile-i kőfejtők megnyitását is.[3]

Egy Asszuánban fennmaradt, a 9. év körül készült, sziklába faragott sztélé a két szobrászt, Ment és Beket mutatja, amint uraik előtt hódolnak. Jobboldalt Men látható III. Amenhotep szobra előtt; a szobor kétségkívül híres kolosszusainak egyike, melyet Men készített; ez a jelenet a hagyományos művészeti stílusban készült, az Amarna-korra csak az utal, hogy a fáraó neve – Nebmaatré Amenhotep – helyett uralkodói neve, a Nebmaatré szerepel kétszer egymás után leírva, hogy ne kelljen leírni Ámon nevét, kinek kultuszát ebben az időben üldözték. Baloldalt Amarna-stílusban, Aton ragyogó sugarai alatt ábrázolják Beket, amint hódol Ehnaton előtt, aki istenének mutat be áldozatot, a felirat szerint Aton nagy templomában. A sztéléről Ehnaton és Aton nevét később kivésték.[4]

Bek azt állítja a sztélén, hogy ő „a tanítvány, akit őfelsége okított”, ez feltételezhetően arra utal, hogy az ő irányítása alatt születhettek azok az Amarna-kori szobrok, melyek a korábbi hagyománytól eltérően nem idealizált képet mutattak az uralkodóról és családjáról, hanem az igazságot igyekeztek bemutatni, nemritkán el is túlozva azt.[5]

Egy ma Berlinben található szobor – a világ talán legkorábbi ismert önarcképe – feleségével, Taherettel együtt ábrázolja Beket, és itt is hangsúlyozza, hogy a fáraó tanította. Egy szintén Asszuánban található, erősen megrongálódott falrajzot, mely Ehnatont uralkodásának korai éveiben, még Amenhotepként ábrázolja, Atont pedig sólyomfejű emberalakként, szintén Bek készíttethetett.[5]

Más, az Amarna-korban élt szobrászok neve is fennmaradt, például Thotmeszé és Jutié.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cyril Aldred: Akhenaten, King of Egypt (London, Thames and Hudson, 1991, ISBN 0-500-27621-8, pp.93,94
  2. Aldred, op.cit., pp.259–260
  3. Aldred, op.cit., p.262
  4. Aldred, op.cit., p.93
  5. ^ a b Aldred, op.cit., p.94

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]