Beér-Seva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Beer-Sheva szócikkből átirányítva)
Bibliai lelőhelyek – Megiddo, Hazor, Beér-Seva
Világörökség
Ásatások Beér-Sevában
Ásatások Beér-Sevában
Adatok
OrszágIzrael
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, IV, VI
Felvétel éve2005
Elhelyezkedése
Beér-Seva (Izrael)
Beér-Seva
Beér-Seva
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 15′ 04″, k. h. 34° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 31° 15′ 04″, k. h. 34° 47′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Beér-Seva témájú médiaállományokat.

Beér-Seva vagy Berseba (angol átírásban Beer-Sheva, héberül: באר שבע Hallgat héber kiejtés, arabul: بِئْرْ اَلْسَبْع Bir asz-Szab Hallgat arab kiejtés) az izraeli Negev-sivatag legnagyobb városa, melyet a „Negev fővárosának” is neveznek. A város az ország déli régiójának közigazgatási központja, mely helyet ad többek között a Ben-Gurion Egyetemnek, a Soroka kórháznak és az Izraeli Beér-Seva Sinfonietta zenekarnak. A város az ország 1948-as létrejötte óta figyelemreméltóan terjeszkedett. 20 évvel ezelőtt lakossága csupán 110 800 fő volt, míg 2012-ben lakosainak száma 197 269[1]-re volt tehető, ezzel Izrael hatodik legnagyobb városa. Mai lakosságát főleg az arab államokból és a volt Szovjetunióból bevándorolt zsidók alkotják.

Éghajlat[szerkesztés]

Beér-Seva éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,535,238,443,844,846,042,043,843,841,738,332,546,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)17,718,722,026,530,533,134,734,732,929,725,020,027,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)7,17,79,812,816,019,021,321,519,616,712,28,814,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)1,40,52,44,08,013,615,815,613,010,23,43,00,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)48402994000191838195
Forrás: Israel Meteorological Service[2][3][4][5] , Israel Meteorological Service[6]


Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1949 és 2020 között
Lakosok száma
1800
32 200
62 200
84 100
109 600
113 800
160 364
185 100
199 300
209 687
1949195719641972198019891997200520132020
Adatok: Wikidata

Története[szerkesztés]

Légifotó Beér-Seváról
Beér-Seva belvárosa
Beér-Sevai lakóházak
A Soroka kórház Beér-Sevában

A várost már az ószövetségi Szentírásban a Teremtés könyve is említi, mint az eskü helyét, ahol az Abimelek vezette filiszteusok és az izraeliták esküvel erősítették meg, hogy nem támadnak egymásra. A Biblia leírja, hogy két esküt is tettek itt az izraeliták, egyet Ábrahám, egyet pedig Izsák. Beér-Sevát megemlíti Józsué könyve is. A bibliai időkben Beér-Seva Izrael legdélibb városa volt, ezért a „Dántól Beér-Seváig” kifejezés egész Izraelt jelentette. A név etimológiájára több történet is van. Ábrahám és Abimelek esküjénél az eskü forrása, máshol a hetek esküje, Izsák történeténél hét forrás, illetve Izsák és Abimelek esküjénél az eskü forrása jelentéssel magyarázza a Biblia. A nyelvtudomány szerint az az eskü forrása változat a valószínűbb magyarázat.

A régészeti leletek szerint az ősi Beér-Seva a mai várostól néhány kilométerrel északnyugatra feküdt és körülbelül az i. e. 4. évezredben népesült be. A történelem folyamán sokszor lerombolták, de mindig újjáépítették. Tel Beer-Shevának, azaz az ősi városnak utolsó lakói a bizánciak voltak, akik a 7. században hagyták el a várost. Az oszmán törökök, akik a 16. századtól a 19. század végéig ellenőrizték a mai Izrael területét alig szenteltek figyelmet Beér-Sevának. Európai zarándokok a várost romként említik, mely körül beduinok táboroznak. A törökök a 19. század végén rendőrállomást építettek a környékbeli beduinok ellenőrzésére. Ez arra ösztönözte a beduinok egy részét, hogy felhagyjanak addigi nomád életmódjukkal és kis települést létesítsenek ezen a helyen. Hozzájuk csatlakoztak Hebronból és Gázából jött arabok is. Ekkor a törökök elhatározták, hogy megépítik a városközpontot, megtervezték az egyenes utcákat és a főbb épületek helyét. Vasútállomás is épült, mely az AskelónGáza vasútvonal állomása volt.

1917. október 31-én az első világháború palesztinai hadműveletei során a William Grant tábornok vezette 4. ausztrál könnyűlovasdandár négy mérföld széles harcvonalon indított támadása során lerohanta a török állásokat és elfoglalta Beér-Sevát. A történészek szerint ez volt a hadtörténet utolsó sikeres lovasrohama. Ezzel megkezdődött a több évtizedes brit mandátum korszaka. A brit uralom alatt Beér-Seva közigazgatási központ volt, ahol rendőrség és bíróság működött és a lakók többsége a briteknek dolgozott. Az ENSZ 1947. évi felosztási terve szerint Beér-Seva az arab övezetbe került. 1948-ban Izrael megalakításakor hat arab ország támadta meg az újonnan kikiáltott államot. Az izraeli hadsereg október 15. és 22. között a Yoav hadművelet során kiűzte területéről az egyiptomi csapatokat és megszállta a mai Dél-Izrael területét, így a város is izraeli ellenőrzés alá került.

Dani Karavan által tervezett emlékmű Beér-Seva visszafoglalásának emlékére az egyiptomi erőktől

Húsz éve a városnak még 110 800 lakosa volt, ez a szám mára a folyamatos bevándorlás következtében 184 000 fölé nőtt. A városnak egyeteme, kórháza, szimfonikus zenekara van. A városban 60 elemi iskola, 39 középiskola működik és magán oktatási intézmények is vannak. A várost külvárosok sora veszi körbe, ezek közül Omer, Lehavim és Meitar zsidó népességű, míg a legnagyobb beduin városok Rahat, Tel-Sheva és Lakija.

1957-től itt lakott s a város egyetemén tanított Kőrösy Ferenc (1906–1997) izraeli magyar vegyészmérnök, az MTA tagja.

Sport[szerkesztés]

A város legnépszerűbb sportegyesülete a Amútat Hapóél Beér-Seva futballcsapata. A klubot 1949-ben alapították, kétszeres bajnok (1975 és 1976), izraeli kupagyőztes (1997) és kétszeres totókupagyőztes (1989 és 1996). Pályája a Terner stadion 16 000 befogadóképességű. A város legsikeresebb sportága a sakk. Az 1973-ban alapított helyi sakkcsapat sokszoros izraeli bajnok és kupagyőztes, 2005-ben sakkvilágbajnokság házigazdája volt.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2014. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
  2. Averages and Records for Beersheba (Precipitation, Temperature and Records [Excluding January and June written in the page) between 1981 and 2000]. Israel Meteorological Service, 2011. augusztus 1. [2010. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Records Data for Israel (Data used only for January and June). Israel Meteorological Service
  4. Temperature average. Israel Meteorological Service. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)Sablon:Link language
  5. Precipitation average. [2011. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 12.)Sablon:Link language
  6. הסבר לקובץ ערכי טמפרטורה 2013. Israel Meteorological Service, 2013 [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2020. május 1.)

További információk[szerkesztés]