Bednanics Gábor

Bednanics Gábor (Budapest, 1976. február 12. – ) magyar irodalomtörténész, kritikus, az EKF Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense.

Életrajz

1976. február 12-én született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, 2000-ben („magyar nyelv- és irodalomtanár, összehasonlító irodalomtörténet szakos bölcsész”), illetve 2002-ben („filozófia”). 1996-tól 1998-ig részt vett az ELTE-BTK Irodalomelmélet Programjában, 2000-től 2003-ig pedig az ELTE-BTK Magyar Irodalom Doktori Iskola Általános Irodalomtudomány alprogramjában. 2001-ben Erasmus-ösztöndíjasként a Humboldt Egyetem diákja volt. PhD fokozatát 2007-ben szerezte. 2004 októberétől 2010 novemberéig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt. 1996-tól folyamatosan publikál, több hosszú írása, illetve számos rövid rövidebb könyvismertetője jelent meg rangos hazai folyóiratokban. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense, illetve a Ráció Kiadó szerkesztője.

Ösztöndíjak, elismerések

• 1992 Cziráki Alapítvány Pro Cultura Humana Díj (Győr)
• 1992 Ókortudományi Társaság Cicero Versenye első fokú dicséret
• 1997–2000 Köztársasági Ösztöndíj (ELTE BTK: három alkalommal)
• 1996–2000 Tudományos Ösztöndíj (ELTE BTK: hét alkalommal)
• 1997 Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezés
• 1999 Országos Tudományos Diákköri Konferencián harmadik helyezés
• 2000–2003 Posztgraduális ösztöndíj (ELTE BTK)
• 2001 Erasmus-ösztöndíj (Humboldt-Universität zu Berlin, Neuere Deutsche Literatur)
• 2004 Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj
• 2008‒2011 Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Publikációk

Legfontosabb publikációi:

Önálló könyv

• Beszédformák között, Bp.: FISZ könyvek, 2003. (208 oldal)
• Kerülőutak és zsákutcák (A modern magyar líra kezdetei), Bp.: Ráció, 2009. (300 oldal)
• A kétséges faggatása (Kulturális párbeszédkísérletek), Eger: Líceum Kiadó, Pandora Könyvek 29., 2012. (105 oldal)

Fontosabb tanulmányok

• Ön –élet–történet–írás. Az én gondolkodom, az én vagyok, az én beszélek és az én írok kijelentésekről, Jelenkor 2000/1., 69–77.
• Kihez s ki szól? A kilencvenes évek értekező prózájáról, Alföld 2000/12., 75–84.
• Az alap helye. Vázlat a filozófia, irodalom és retorika viszonyáról Paul de Man kapcsán = Vándor szövevény, szerk. Szirák Péter, Debrecen: Csokonai, 2001, 7–24.
• In rebus mediorum. Amikor az írástudó McLuhant olvas, Prae 2002/1–2., 50–61. (Bengi Lászlóval közösen.) Újraközölve: Történelem, kultúra, medialitás, Bp.: Balassi, 2003, 145–158.
• Technika és/vagy mesterség? A technika a 19. század végi magyar lírában = Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor – Kékesi Zoltán – Kulcsár Szabó Ernő, Bp.: Osiris, 2003, 88–106.
• „Költői” képek. Adalékok két zárványszerű századfordulós életműhöz = Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán – Szirák Péter, Bp.: Ráció, 2004, 240–260.
• From Countryside to City. Budapest in 19th-Century Hungarian Poetry = Spielarten der Sprache, Hrsg. Ernő Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz – Gábor Tamás Molnár, Bp.: Osiris, 2004, 149–163. Horvátul: Iz sela u grad. Budimpešta u mađarskoj lirici 19. stoljeća = Kulturni stereotipi, Zagreb: FF Press, 2006, 147–159.
• Topográfia és mitológia között. A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában = Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor, Bp.: Kijárat, 2005, 265–284.
• Urbi vel orbi? A nagyvárossá érő Budapest lírikus megjelenítései a századfordulón, Holmi 2005/4., 494–508.

Díjak

• 2011-ben irodalomtörténészi, irodalomszervezői munkásságának elismeréseképpen József Attila-díjjal tüntették ki.