Bede Anna
| Bede Anna | |
 | |
| A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1971.) | |
| Élete | |
| Születési név | Bede Opika |
| Született | 1926. július 14. Budapest |
| Elhunyt | 2009. március 30. (82 évesen) Biharkeresztes |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Bede István (1885-1956) Tordy Stefánia (1895-1974) |
| Gyermekei | Bartha Elek (1956-) Kovács Előd (1969-) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | versek |
| Első műve | Reggeli napsütés (versek, 1956) |
| Kitüntetései | József Attila-díj (1975) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1975) |
Bede Anna (Bede Opika) (Budapest, 1926. július 14. – Biharkeresztes, 2009. március 30.) magyar költő, műfordító. Fiai, Bartha Elek (1956-) etnográfus, folklorista és Kovács Előd (1969-) turkológus és iranista.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Bede István (1885–1956) gimnáziumi tanár[1] és Tordy Stefánia (1895–1974).[2] Tanulmányait az Iparművészeti Főiskola grafika szakán kezdte, majd az ELTE BTK magyar-művészettörténet szakán folytatta.
1948–1950 között a Fiatal Magyarország című diáklap olvasószerkesztője. 1950–1951 között a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársa. 1951–1959 között tanító, védőnő, könyvtáros és újságíró. 1953-tól publikált. 1959-1960 között a szegedi egyetemi könyvtár munkatársa volt. 1960-tól írásaiból élt.
Művei[szerkesztés]
- Reggeli napsütés (versek, 1956)
- Szigorú tavasz (versek, 1963)
- Fölösleges virágok (1966)
- Kelj fel és járj! (versek, 1971)
- Ötven erdő (versek, 1977)
- A kivetett hal imája (versek, 1984)
- Ezüstfohász (versek, 1990)
- Bozótból csillag parázslik (Koszta Rozáliával, 1990)
- Hadihajó Kínában (regény, 1993)
- Harang a körtefán (versek, 1999)
- Jelek a jégen. Összegyűjtött versek; Ethnica, Debrecen, 2003
Műfordításai[szerkesztés]
- Horatius: Válogatott versek (versek, 1959)
- Sámándobok, szóljatok! Szibéria őslakosságának népköltészete; vál., jegyz. Kőhalmi Katalin, ford. Bede Anna; Európa, Bp., 1973
- Sztyelmah: Rád gondolok (1976)
- Ivanov: Narszpi (csuvas eposz, 1977)
- Manasz (kirgiz eposz, 1979)
- Ovidius: A szerelem művészete (1982)
- Aranylile mondja (lapp költészet, 1983)
- Szijazsar (mordvin eposz, 1984)
- Sesztalov: Julianus rámtalált (1985)
- Sesztalov: Medveünnep közeledik (1985)
- Horatius összes művei (1989)
- Ne félj sógor (cigányballadák, 1993)
- Sesztalov: Torum tudata (1998)
- Tarhanov: Pogány gyalogút (2000)
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- József Attila-díj (1975)
- A Csehszlovák Kormány Kitüntetése (1975)
- Az Európa Könyvkiadó nívódíja (1984)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1986)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Édesapja gyászjelentése. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 17.)
- ↑ Édesanyja gyászjelentése. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 17.)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
