Baumgarten Nándor
| Baumgarten Nándor | |
| Született | 1873. május 29. Pest |
| Elhunyt | 1935. május 29. (62 évesen) Budapest V. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baumgarten Nándor (Pest, 1873. május 29.[1] – Budapest, 1935. május 29.)[2] ügyvéd, kereskedelmi jogász, bíró, címzetes egyetemi tanár, jogtudós.
Élete[szerkesztés]
Baumgarten Lajos (1846–1918)[3] kereskedő és Rust Malvina fiaként született. Egyik nagybátyja, Baumgarten Izidor neves büntetőjogász, másik nagybátyja Baumgarten Károly kereskedelmi jogi bíró volt. Felsőfokú tanulmányait Lipcsében, Berlinben és Budapesten végezte. 1896-ban itt avatták jogtudományi doktorrá, 1899-ben ügyvédi oklevelet, 1905-ben pedig a Budapesti Tudományegyetemen kereskedelmi és váltójogból magántanári képesítést szerzett.
Tanulmányai befejezése után 1899-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. Bejárta Nyugat-Európát, 1904-ben az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányúton vett részt, komoly műveltségre, tapasztalatra, nyelvtudásra tett szert. 1914-ig ügyvédként, 1914-től 1921-ig közigazgatási ítélő bíróként dolgozott. Közben 1905-től a Budapesti Tudományegyetemen kereskedelmi és váltójog magántanára, 1915-től címzetes nyilvános rendkívüli tanára. Harminc évet tanított az egyetemen. 1921-től a nyugdíjba vonult bíró a Belcsényi Cementgyár Unió elnökeként tevékenykedett. A 20. század első évtizedeinek neves kereskedelmi jogásza, több jogág kiemelkedő jogtudósa 1935. május 29-én, 62 éves korában, hunyt el Budapesten.
Baumgarten szemléletét a gazdasági liberalizmus, a magántulajdon rendjének tisztelete hatotta át, a nemzetek közötti gazdasági jogegyenlőségnek, a hiteljog nemzetközi egyenlősítésének fontosságát vallotta. Tudományos érdeklődése a jogtudomány széles skáláján mozgott, a részvényjog, a pénzügyi jog, a kereskedelmi jog, a fuvarozási jog, a munkajog, a nemzetközi jog, az eljárási jog, a magánjog, az ipari tulajdonjog kérdései is vizsgálódásainak fókuszába kerültek. Legnagyobb korai elismerést kiváltó könyvét 1900-ban Nemzetközi vasúti árufuvarozási jog címmel adták ki, amelyet a jogász szakma a berni egyezményben kodifikált joganyag első rendszeres feldolgozásának, a bel- és külföldi szakirodalom, illetve joggyakorlat kifogástalan ismeretén alapuló tudományos kézikönyvnek minősített. Akadémiai díjnyertes művei – 1906-ban jelent meg a Kartellek és trustök című, Meszlény Artúrral közösen írt kötete és 1917-ben a Jogerő a közigazgatási eljárásban című könyve, amely a közigazgatási jogelmélet és joggyakorlat kérdéskörének színvonalas bemutatása – ugyancsak kiemelkedő alkotásnak számítanak. Különböző időszaki kiadványokban közel száz tanulmánya, dolgozata, cikke található, ezeket főleg a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny, az Ügyvédek Lapja, a Magyar Pénzügy, a Budapesti Szemle, a Pénzintézeti Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések című folyóiratokban publikálta. Jogterületeiről különböző szervezetekben, társaságokban számos tudományos előadást is tartott.
1901-ben a Jogállam című folyóirat alapítója és 34 éven át – haláláig – szerkesztője. Az 1900-as évek elején a Magyar Jogászegylet titkára, később alelnöke lett. Ő szervezte meg a Nemzetközi Jogi Társaság magyarországi csoportját, amelynek főtitkári teendőit is végezte. Elnöke volt az Iparjogvédelmi Egyesületnek, alelnöke a Gazdaságjogi Intézetnek, tagja a Biztosítási Szaktanácsnak és 1929-től a hágai Nemzetközi Állandó Választott Bíróságnak is.
Házastársa Spitzer Flóra volt, akivel 1909. június 17-én kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.[4]
Főbb művei[szerkesztés]
- Dr. Baumgarten Nándor összegyűjtött tanulmányai. Budapest : Grill, 1936. 1-2 kötet
- Bosznia-Herczegovina igazságügyi törvénytára : 1. köt. : kereskedelmi és ipari törvények. Budapest : Franklin, 1913. VI, 168 p.
- Jelzálogos kölcsönök visszafizetése és újabb joggyakorlatunk. Budapest : Grill, 1909. 41 p.
- Jogerő a közigazgatási eljárásban. Budapest : Grill, 1917. [4], 348, [1] p.
- Kartellek, trustök : keletkezésük, fejlődésük, helyzetük a gazdasági és jogrendben. Budapest : Grill, 1906. 508 p.
- A magyar vasuti jog vázlata. Budapest : Grill, [1905]. 62 p.
- Nagy Ferenc : emlékbeszéd : a Magyar Jogászegylet 1929. évi május 12-iki közgyűlésén elmondta Baumgarten Nándor. Budapest : Franklin-Társulat, 1929. 43 p.
- A nemzetközi bíróság újabb (1929-1930. évi) joggyakorlata. Budapest : Franklin, 1931. 64 p.
- Nemzetközi vasuti fuvarozási jog. Budapest : Singer és Wolfner, 1900. 363 p.
- A sztrájk jogi következményei : jogelemző tanulmány tekintettel a Polgári Törvénykönyv tervezetére. Budapest : Franklin, 1908. 93, [1] p.
- A tőzsdebíróság hatásköre és a külömbözeti ügyletek perelhetősége. Budapest : Grill, 1901. 43, [1] p.
- Az uj társulati adóról : a Magyar Közgazdasági Társaság 1923. dec. 20-iki ülésén tartott előadás. Budapest : Grill, 1924. 16 p.
- A vezérigazgató : tanulmány a részvényjogi reform köréből. Budapest : Wodianer Ny, 1913. 24 p.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 762/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Baumgarten Nándor halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 162/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Baumgarten Lajos halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 254/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 743/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
Források[szerkesztés]
- Baumgarten Nándor életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 96. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában