Batthyány Lajos (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gróf Batthyány Lajos (Egyed, 1860. július 27.Polgárdi, 1951. december 27.) Győr megye és város főispánja, fiumei kormányzó, Győr országgyűlési képviselője. Gr. Batthyány Géza és gr. Batthyány Emma legidősebb gyermeke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párizsban végezte. Eleinte diplomáciai pályára készült, ezzel a tervével azonban később felhagyott. 1882-ben feleségül vette Andrássy Ilonát, id. Andrássy Gyula egyetlen lányát, majd visszavonult gazdálkodni Ikervárra. Az ikervári uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. Az uralkodó őt nevezte ki főispánnak, 1883. december 1-jén, miután gr. Khuen-Héderváry Károly, Győr vármegye és város főispánja Horvátország bánja lett. Batthyány eréllyel, ugyanakkor megfelelő tapintattal számolta fel a nagy városházi anomáliákat, Zechmeister Károly nagyra törő városfejlesztési terveit teljes mértékben támogatta. Fontos szerepe volt Győr ipari nagyvárossá válásában is, pártolta a győri vízvezeték építését, s számos urbanizációs kezdeményezés indítványozója volt a Győri Szépítő Egylet elnökeként. Mint lokálpatrióta, megszerette a várost, így polgárság körében is kivívta tiszteletét és népszerűségét. Abban, hogy 1892-ben Fiume kormányzójává nevezték ki, eredményes győri munkálkodása is nagyban közrejátszott. Tisztségéről 1896 őszén lemondott, ugyanezen évben Győr a város országgyűlési képviselőjévé választották. 1894 februárjában a város díszpolgárává avatták. Munkásságának elismeréseként császári és királyi kamarás valamint belső titkos tanácsos lett. 1901-ben Fiume országgyűlési képviselője lett. 1904-ben ifj. Andrássy Gyulát követve kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1905-ös választásokon az Andrássy-féle disszidensek programjával nyert parlamenti mandátumot. A csoport a választások után politikai párttá szerveződött Országos Alkotmánypárt néven. Mikor pártja egyesült a Nemzeti Munkapárttal, ő nem lépett át, hanem pártonkívüliként politizált tovább.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején életre kelt tulipán-mozgalom egyik meghatározó személyisége és az Országos Tulipánkert Szövetség elnöke lett. A első világháború végét követően viszzavonult az aktív politizálástól, de a főrendiháznak tagja maradt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013-ban újratemették. Földi maradványait a Polgárdi temetőkápolnában helyezték el.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újratemették a Batthyány-család több tagját Polgárdiban. ma.hu, 2013. augusztus 24. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1927-1932-ben
  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben