Batthyány József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batthyány József

Németújvári gróf Batthyány József Félix János Nepomuk Ádám (Bécs, 1727. január 30.Pozsony, 1799. október 23.) esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás. Batthyány Lajos grófnak, a későbbi nádornak és Kinsky Teréziának a fia volt.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnáziumot Kőszegen, a filozófiát, jogot és teológiát Nagyszombatban végezte. 1752-ben esztergomi kanonok, 1755-ben pozsonyi prépost, barsiesperes, 1759-ben erdélyi püspök, 1760. május 22. kalocsai, 1776. január 1. esztergomi érsek, 1778. június 1. S. Bartholomeai címmel bíboros. 1790. november 15-én II. Lipótot, 1792. június 6-án I. Ferencet ő koronázta meg Budán. A temetése utáni gyászünnepélyen Vantsai János esztergomi kanonok magyar, Somogyi Lipót győri kanonok német emlékbeszédet tartott felette. Majláth Antal, győri kanonok pedig latint, 1800-ban. Arcképét Flor Antal rajzolta meg, Pesten és Czetter Sámuel metszette rézbe 1798-ban, Bécsben.

Batthyány József szobra Kalocsán. Székó Gábor alkotása (2000)

Batthyány József a magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb mecénása volt. 1777-81 között Pozsonyban, a lebontott régi épület helyén Melchior Hefelével új érseki palotát építtetett, mely a magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulberts, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette. Pozsonypüspöki mellett, a Mogyorós (Lieskovec) határrészben vadasparkot létesített. A parkban 1779–83 között nyaralókastélyt építtetett, melynek dísztermét orientalizáló falképek díszítették, az épület többi helyiségében pedig az prímás műgyűjteménye kapott helyet. A család körmendi kastélyában portrékból, történeti és zsánerképekből álló képtárat alakított ki. A pozsonyi dómban 1799-ben felállított castrum dolorisát a kismartoni Esterházy-színház díszlettervezője, Pietro Travaglia készítette.[forrás?]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Panegyricus divo Ladislao regi Hungariae apostolico dictus… Bécs, 1746
  • Carmen dno Luvovico e comitibus de Batthyán, regni Hungariae palatino. Pozsony, 1751
  • Exercitatio academica de conciliis altero juris eclesiastici fonte… Bécs, 1757
  • Sermo dum pallium archiepiscopale suscepit… Nagyszombat, 1776 (Ugyanez magyarul is)
  • Kanzelrede… Pozsony, 1783
  • Hirtenbrief… H. n., 1787
  • Dictio in sessione dietali 5. martii 1791. Pozsony (Ugyanez magyarul és németül)
  • Egyéb országgyűlési beszédei, Pest, 1795

A Recensio című munka (amely 1782-ben latin nyelven, német és olasz fordításban jelent meg neve alatt) szerzősége ellen tiltakozott a Pressburger Zeitungban (1782. 98. sz.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Barkóczy Ferenc
Esztergomi érsek
1776–1799
Utódja:
Habsburg–Estei Károly Ambrus