Barátposzáta

Barátposzáta
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Óvilági poszátafélék (Sylviidae);
Nem:	Sylvia;
Faj:	S. atricapilla;
Tudományos név
	Sylvia atricapilla; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	Elterjedési területe nyári költőhely egész éves téli migráció valószínűleg kihalt
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barátposzáta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat és Barátposzáta témájú kategóriát.

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Sylvia atricapilla atlantis
Sylvia atricapilla atricapilla
Sylvia atricapilla dammholzi
Sylvia atricapilla gularis
Sylvia atricapilla heineken
Sylvia atricapilla koenigi
Sylvia atricapilla pauluccii
Sylvia atricapilla riphaea

Előfordulása[szerkesztés]

Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet.^[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.^[5]

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.^[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.