Barthélemy Catherine Joubert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barthélemy Catherine Joubert
Général Barthélemy Catherine Joubert 2.jpg
Született
1769
Pont-de-Vaux, (Ain)
Elhunyt
1799
Novi, Olaszország
Nemzetisége Flag of France.svg francia
Rendfokozata tábornok

Barthélemy Catherine Joubert (Pont-de-Vaux (Ain), 1769. április 14.Novi Ligure, 1799. augusztus 15.), francia tábornok a forradalmi háborúk és a napóleoni háborúk idején.

Élete és pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ügyvéd fiaként született, az iskolából 1784-ben megszökött, és beállt a tüzérséghez. Az apja visszahozta onnan, és elküldte hogy jogot tanuljon, jogi tanulmányokat folytatott Lyonban és Dijonban. 1791-ben a francia forradalmi háborúk alatt, belépett a francia forradalmi hadsereg Ain-i ezredébe, ahol társai őrmesterré választották. 1792 januárjában lett alhadnagy, majd novemberben hadnagy, miután az időközben első hadi tapasztalatait az itáliai hadjáratban megszerezte. 1793-ban kitüntette magát Col de Tende erődjének védelmében Északnyugat-Itáliában, ahol mindössze csak harminc emberével vette fel a harcot az ellenség egész zászlóalja ellen. Megsebesült és fogságba esett, az osztrák fővezér, De Vins feltételesen szabadon engedte. 1794-ben ismét aktív szerepet vállalt, és 1795-ben léptették elő dandártábornokká.

Az 1796-os hadjáratban Joubert lett a Bonaparte Napóleon jobb keze. Egy dandárt vezetett Pierre Augereau parancsnoksága alatt a Millesimói csatában és André Masséna vezetésével a Lodi csatában. Részt vett Castiglione-i csatában augusztusban. Hamarosan felkeltette Bonaparte figyelmét, aki dandártábornokká léptette elő 1796 decemberében és sorozatosan fontos feladatokkal látta el. Így ő vezette a tartalék erőt a Adige folyó völgyében a Rivoli csatában. A 1797-es tavaszi hadjáratban (Ausztria inváziója) ő vezette Bonaparte hadseregének balszárnyát Tirolban, átverekedve magát a hegyeken, hogy csatlakozzanak a stájerországi vezérkarhoz.

1798-1799-ben különböző parancsnoki posztot töltött be a németalföldi, a rajnai és a olasz hadszíntéren, az utóbbinak 1799 januárjában ő volt a főparancsnoka. A polgári hatóságokkal vitába keveredett, ezért lemondott posztjáról és visszatért Franciaországba. Ott megnősült, feleségül vette (1799 júniusában) Félicité Françoise de Montholon-Sémonville-t. Szinte azonnal visszahívták Észak-Itáliába a sorozatos és súlyos francia vereségek miatt. Ő vette át a parancsnokságot Jean Moreau-tól 1799 július közepén.

Joubert és Moreau hamar kénytelen volt csatába bonyolódni a legjelentősebb ellenféllel, Alekszandr Szuvorovval, aki egy orosz és osztrák hadsereg együttes erőit vezette. A Novi csata katasztrofális volt a franciák számára, nem csak azért, mert ebben súlyos vereséget szenvedtek, hanem azért is, mert Joubert szinte elsőként esett el itt, szíven lőtték.

Napóleon a jövő nagy reményű katonáját látta Joubertben. A csata után Toulonba vitték a testét és a Fort La Malgue-ban temették el. A Direktórium ünnepélyes állami gyásszal adózott emlékének (1799. szeptember 16.). Joubert emlékművét Bourg-en-Bresse-ben XVIII. Lajos parancsára lebontották, később másik emlékművet állították fel tiszteletére Pont de Vaux-ban.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barthélemy Catherine Joubert témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barthelemy Catherine Joubert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.