Baross Károly (agrárpolitikus)

Bellusi Baross Károly (Deménd, 1865. február 28. – Budapest, 1905. január 3.) agrárpolitikus, gazdasági író, szerkesztő.

Családja

Apja, bellusi Baross Pál (II). (sz. 1840. április 30.), királyi tanácsos, jómódú középbirtokos, édesanyja: szenterzsébeti Forster Anna (meghalt: 1894. március 11.) volt. Testvére, Baross János, később neves politikus és ügyvéd lett. Húga, Margit (sz. 1870. január 9.) később dr. Drucker Jenőhöz ment nőül. A család már a kis Károly egyéves korától Pilisszántón élt. Középiskoláit Nagyszombaton és Esztergomban végezte. 1882-ben beiratkozott a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára, ahol 1884-ben kapott oklevelet. Ezután, mint végzett mezőgazdász, különböző gazdaságokban segédintézőkét dolgozott. Felesége: Viszocsányi Lithway Ilona lett, kivel András fiuk született. 1889. nov. 21-én.

Életpályája

1888 tavaszától az OMGE alkalmazottja lett. Egy éven keresztül a Gazdasági Lapok segédszerkesztője, majd a Magyar gazdák hadseregellátási szövetkezete ügyvezetőjévé választották, mely később Magyar mezőgazdák szövetkezete néven működött. 1889-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett, s ezzel párhuzamosan a Borászati Lapok szerkesztője egészen 1893-ig, majd 1891-től az egyesület hivatalos lapját – melyet az ő kezdeményezésére hoztak létre – , a Köztelek-et is ő szerkesztette. 1893-ban Hazánk címmel „mindennap este 6 órakor” megjelenő napilapot indított, melynek szerkesztője, majd vezérigazgatója lett. 1894-ben újabb lapot alapított, mely a Független Újság címet viselte. Ez a lap az agrárpolitika egyik népies orgánuma volt. 1896-tól a Magyar Agrár- és Járadékbank szőlők felújítására fordítandó kölcsönökkel foglalkozó osztályának vezetője lett, mintegy 5 éven keresztül. Ugyanezen évben a millenniumi kiállítás borászati csoportjának vezetője, s ezen alkalomból királyi elismerésben részesült. 1900-ban Drucker Jenővel részt vettek a párizsi nemzetközi szőlészeti-borászati kongresszuson, mely alkalommal bejárták a francia borvidékeket. 1901-1905 között a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alapító alelnöke. Szintén 1901-ben országgyűlési képviselővé választották, melynek keretében a Szabadelvű Párt színeiben Bodajk községet képviselte. Ezen címéről 1903-ban betegsége miatt lemondani kényszerült. Szerteágazó tevékenysége felőrölte idegeit, 1902 őszén idegszanatóriumba került, de állapota egyre rosszabbodott. Még 40 éves sem volt, amikor 1905-ben, Budapesten meghalt.

Művei

Agrárpolitikai szervező munkája mellett írásaiban szorgalmazta a mezőgazdasági termelés állami támogatását és fejlesztését, a mezőgazdasági hitelszervezetek létrehozását, az agrárvámok felemelését. Részben munkásságának köszönhető, hogy megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet 1898-ban. Jelentős szerepe volt a magyarországi filoxéravész pusztítása után a szőlőtermesztés fellendítésében. Javasolta állami hitelintézet létrehozását szőlőfelújítási kölcsön folyósítására, hatékonyan közreműködött a szőlőrekonstrukciós terv megalkotásában (1896). Több ízben szót emelt a pinceszövetkezetek létrehozása érdekében. 1898-1899-ben a Borászati Lapok hasábjain nagyarányú támadást intézett a borhamisítók ellen.

A fentieken túl írt számos agrárpolitikai tanulmányt, röpiratot (a teljesség igénye nélkül):

• Szőleink újjáalakítása, Budapest, 1890. 148 lap
• Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene. A Borászati Lapok millenniumi száma (Szerk.) Budapest, 1896. 183 lap
• Magyar agrárpolitika. Megjegyzések Tisza István Magyar agrárpolitika c. röpiratára. Budapest, 1897. 57 lap
• (Zigány Zoltánnal együtt) A pinceszövetkezetekről. Budapest, 1899. 51 lap
• Magyarország földbirtokosai
• Földmívelési érdekeink
• A földmívelési költségvetés
• A román búza és a malmok
• Vámpolitikánk
• Az éhség őrültjei

Franciaországi útjáról írta:

• A szőlőművelés politikája, Budapest, 1900. 87 lap
• (Drucker Jenővel együtt) Franciaország szőlőművelése. Budapest, 1901. 364 lap

Források

• Pintér János: Baross Károly. In Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 117–120. o. ISBN 963-01-7834-6.
• Révai nagy lexikona II. köt. (Arány–Beke). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 637. o (1911) 
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 458. o. ISBN 963-901-540-7
• Lipthay Andor: Baross Károly élete és működése. Budapest, 1911.