Barna víziagáma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barna víziagáma
Barna víziagáma Queenslandből
Barna víziagáma Queenslandből
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Leguánalakúak (Iguania)
Család: Agámafélék (Agamidae)
Alcsalád: Agaminae
Nem: Physignathus
Faj: P. lesueurii
Tudományos név
Physignathus lesueurii
Gray, 1831
Alfaj
  • P. l. lesueurii (kelet)
  • P. l. howittii (Gippsland)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barna víziagáma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna víziagáma témájú kategóriát.

A barna víziagáma vagy ausztrál vízisárkány (Physignathus lesueurii) az agámafélék Kelet-Ausztráliában honos egyik faja, amely az ország Victoria és Queensland államában él.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj jellemzői az erős végtagok és karmok, amelyekkel jól mászik, gyorsan fut. Farka hosszú és izmos. Oldalról lapított, mint a krokodiloké, és ugyanúgy úszóként használja. Úszás közben teljesen víz alá is merülhet, akár 90 percre is. A nyaki gerincrésztől háta közepe tüskés, a faroktő felé egyre kisebbek a tüskék.

Teljes testhossza nemi kétalakúságot mutat. A nőstény 0,6 méter körüli, ennek kétharmad részét a farok teszi ki. A hímek egy méteres testhosszt és az egy kilogrammos tömeget is elérik.

Félénk természetű, de az emberi környezethez jól alkalmazkodik.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Physignathus nem egyetlen faja Ausztráliában. A faj két elkülönülő populációra oszlik, a különbségek olyan jelentősek, hogy két alfajt határoztak meg ezek alapján. A P. l. lesueurii a keleti változat, a P. l. howitti a gippslandi. A keleti populáció halványabb színű, torka sárga és vörös, szeme mögött sötét sáv kezdődik, amely a halántékon keresztül a nyakig tart. A gippslandi változatnál nincs szem mögötti csík, viszont a sávok az oldalán figyelhetők meg, míg a torka sárga, narancssárga vagy kék foltos.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barna víziagáma mindig vizek közelében él, de ez lehet mocsár, állóvíz, patak vagy folyó is. Télen téli álmot alszanak. Az október elején beköszöntő tavasz idején a nőstények 0,10-0,15 méter mély gödröt ásnak, amelybe 6–18 darab tojást raknak. A fészek a teknősökéhez hasonlóan puha, homokos talajban készül. Éppígy a teknősökhöz hasonló, hogy a kikelő ivadékok nemi jellege hőmérsékletfüggő, melegebb időben több a hím.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Australian water dragon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.