Barna százlábú
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az állat jó közelről
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Lithobius forficatus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna százlábú témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna százlábú témájú médiaállományokat és Barna százlábú témájú kategóriát. |
A barna százlábú (Lithobius forficatus) a százlábúak (Chilopoda) osztályának Lithobiomorpha rendjébe, ezen belül a Lithobiidae családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A barna százlábú Európában, Észak-Afrikában, valamint Észak-Amerikában és Dél-Amerikában honos.
Megjelenése[szerkesztés]
A barna százlábú hossza 3 centiméter is lehet. A kifejlett állatnak 15 pár lába van. Lábai testének hátsó részén hosszabbak. A teljes testhossz eléréséig néhány alkalommal levedli a bőrét. Első pár lába hegyes, szúrós, kampó alakú szervvé alakult át, a végén méregmirigy található. A két utolsó lábát előrehaladáskor nem használja. Ha az állat elveszíti az egyik lábát, másik nő helyette. Az új láb minden vedlés során egy kicsit hosszabbra nő. Színezete, mint ahogy a neve is mutatja, barna.
Életmódja[szerkesztés]
A barna százlábú éjjel mászik elő, és a nedves levelek alatt keres táplálékot. Reggel pedig gyorsan bebújik egy biztonságos sziklahasadékba. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, olykor fajtársai is. Télen mélyen beássa magát a föld alá, nehogy megfagyjon.
Szaporodása[szerkesztés]
A barna százlábú egyesével rakja le a petéit, majd magukra hagyja őket.
Források[szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- szerk.: A. Fodor Ágnes: Larousse: A természet enciklopédiája – földünk növény- és állatvilága. Glória K (1994). ISBN 963 7495 32 0, 231. old.
