Barlanglakás-kiállítás
A Barlanglakás-kiállítás Budapesten, a Veréb utcában található.
A Dunától induló domboldalakon, régebben Promontornak nevezett vidéken több évszázadon keresztül földbe vájt emberi lakóhelyek is voltak. 1966-ban az utolsó lakó elköltözése után a barlangokat betömték.
Tartalomjegyzék |
Történetük[szerkesztés]
A barlanglakásoknak sajátos története van. Két nagyobb korszakra osztható fel:
- A kezdetektől a 19. század 80-as évek végéig.
- A 20. század elejétől a félszámolásig.
Az első korszak[szerkesztés]
A pontos kezdetét nem ismerjük. E korai korszakban a jellemzője az volt, hogy a hegyoldalban lévő nagy barlangokban „házakat” építettek. Ezeknek csak az oldalfalait húzták fel. Itt tetőre nem volt szükség. A barlangok két oldalához támasztott házak a középső tereket szabadon hagyták, így ezek utcasorokat alkottak.
József nádor emlékirataiból ismerjük, hogy ottjártakor 40 darab házat talált ott. Fél évszázaddal később már 120 darabot számláltak. 1838-ban Vasquez rajzon is megörökített egy ilyen lakott barlangot. 1860-ban a Gellérthegy oldalában is találtak egy ilyen házat. (Egy kötélverő családja lakott benne.) Budafokon az ilyen lakások a hegyomlások miatt fokozatosan megszűntek. Ezzel az első periódus lezárult.
A második korszak[szerkesztés]
A 19. század második felében a kapitalista fejlődés felgyorsulása során, addig ismeretlen méretekben épült, gyarapodott a város. Új városrészek születtek. A fővárosi építkezések során a budafoki hegyoldal kőanyagát is bányászni kezdték. Az 1870-es évektől egyre gyakrabban tudósítanak az egykori dokumentumok (újságok), a négyzetesen kivájt gödrökről, melyben ajtók és ablakok kaptak helyet. Először saját használatra, a későbbiekben eladásra is készültek.
| # | Évszám | A barlanglakások becsült száma | Tényleges darabszámuk |
|---|---|---|---|
| 1. | 1790 | 40 | * |
| 2. | 1830 | 120 | 800 |
| 3. | 1870 | 260 | 1560 |
| 3. | 1910 | 329 | 2698 |
| 4. | 1930 | 500 | * |
| 5. | 1947 | 412 | 1381 |
* nincs adat
Ekkortájt jelent meg a Veréb utcában a bemutatott barlanglakás, illetve barlanggóc. Az utóbbi elnevezést akkor használták, ha egy egy telken egy udvarból több lakás is létesült. A kapitalizálódás következtében a gyorsan fejlődő fővárosban a lakott barlangok száma nagyon gyorsan szaporodott. A 20. század fordulóján a környék szomorú nevezetességeihez tartozott és külföldön is nyilvántartották. A főváros természeti szépségei, pompás épületei árnyékában nemcsak Budafokon, de a város több pontján (például a Mária Valéria telepen) sok-sok ezren barlanglakásokban, nyomornegyedekben éltek.
Fővárosi nyomornegyedek a 20. században a főváros területén több helyen is léteztek.
- kőbányai barlanglakások,
- Mária Valéria telep,
- ferencvárosi kiserdő,
- Váci úti nyomorlakások.
Budafokon a Veréb utcában lévő kiállítás az utókor számára tanulságul és tanúbizonyságként megőrizte meg özv. Tóth Győzőné lakását. A kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum rendezte és irányította annak rekonstrukciós munkáit.
Művészi ábrázolásuk[szerkesztés]
- Barlanglakások Budafokon
- színes magyar riportfilm, 14 perc, 1993
- rendező: Vörös T. Balázs, zene: Kerezsi Csongor
Lábjegyzetek[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- Múzeumi ismertető (szóróanyag)
