Barkóscinege

Barkóscinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 50.000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Alrendág: Passerida Család: Panuridae Nem: Panurus Koch, 1816 Faj: P. biarmicus
Tudományos név
Panurus biarmicus (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barkóscinege témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barkóscinege témájú médiaállományokat.

A barkóscinege (Panurus biarmicus) a madarak (Aves) osztálya verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faja.

Rendszerezés

Besorolása fölöttébb bizonytalan, egyes rendszerezések a papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae) családjába, de vannak olyanok akik a óvilági poszátafélék (Sylviidae) családba sorolják, de még a Timáliafélék (Timaliidae) családjában is szerepel.

Előfordulása

A barkóscinege Európában ritka és rendszertelen költő madár. Németország északkeleti részében, Hollandiában, valamint Ausztriában is megtalálható. A legnagyobb egyedszámban Közép-Ázsiától Mandzsúriáig fordul elő. A barkóscinege szorosan kötődik a nádasokhoz.

Alfajai

• Panurus biarmicus biarmicus
• Panurus biarmicus kosswigi
• Panurus biarmicus occidentalis
• Panurus biarmicus russicus

Megjelenése

Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm. A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím.

Nyáron

és télen

Életmódja

A madár társas, és tartós párkapcsolatban él. Tápláléka nyáron rovarok, télen magvak.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április-július között van. Évente kétszer-háromszor költ. A fészek jól el van rejtve a nádas között. Egy fészekalj 5–7 fehér, foltos, rovátkolt tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 12–13 napig kotlik. A fiatal madarak 9–13 napos korban válnak röpképesek.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon, a Fertő-tó nádrengetegében nagyobb számban fészkel.

Vajdaságban, a Ludasi-tavi állománya szintén jelentős.

Forrás

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
• Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint az óvilági poszátafélék családjába tartozik. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja szerint Timáliafélék családjába tartozik
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

Külső hivatkozások

• További információk német nyelven és fotók
• A faj hangja
• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Barkóscinege ismertető