Barkóscinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barkóscinege
Barkoscinege him.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50.000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Család: Panuridae
Nem: Panurus
Koch, 1816
Faj: P. biarmicus
Tudományos név
Panurus biarmicus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barkóscinege témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barkóscinege témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barkóscinege témájú kategóriát.

A barkóscinege (Panurus biarmicus) a madarak (Aves) osztálya verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faja.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besorolása fölöttébb bizonytalan, egyes rendszerezések a papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae) családjába, de vannak olyanok akik a óvilági poszátafélék (Sylviidae) családba sorolják, de még a Timáliafélék (Timaliidae) családjában is szerepel.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barkóscinege Európában ritka és rendszertelen költő madár. Németország északkeleti részében, Hollandiában, valamint Ausztriában is megtalálható. A legnagyobb egyedszámban Közép-Ázsiától Mandzsúriáig fordul elő. A barkóscinege szorosan kötődik a nádasokhoz.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Panurus biarmicus biarmicus
  • Panurus biarmicus kosswigi
  • Panurus biarmicus occidentalis
  • Panurus biarmicus russicus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm. A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím.

Nyáron
és télen

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár társas, és tartós párkapcsolatban él. Tápláléka nyáron rovarok, télen magvak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április-július között van. Évente kétszer-háromszor költ. A fészek jól el van rejtve a nádas között. Egy fészekalj 5–7 fehér, foltos, rovátkolt tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 12–13 napig kotlik. A fiatal madarak 9–13 napos korban válnak röpképessé.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon, a Fertő tó nádrengetegében nagyobb számban fészkel.

Vajdaságban, a Ludasi-tavi állománya szintén jelentős.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]