Barbuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbuta

A barbuta a kései lovagkor sisaktípusa. Néha előfordul címersisakként. Egész Európában népszerű volt.


Névváltozatok: velencei sisak (Kristó Anjou háb. 240. )


Rövidítések:

A sisakharang felső része félgömb alakú, a tetején alacsony taréjjal, az oldalfala a vállakig nyúl le és egyenes levágással zárul, az arc előtti rész szabad. Könnyű sisakfajta, a nyakkal együtt forgott. Általában a rendes lovasság sisakja volt. A csatában jó kilátást biztosított, miközben védte az egész fejet is.

Az arcrész nyílása különféle alakú volt. Lehetett maszkszerű, orrvédő nélküli T-alakú, derékszögben nyitott, orrvédővel, sőt néha sisakrostéllyal ellátott.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

sisak (heraldika), lovag, vért