Barbourula kalimantanensis
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Barbourula kalimantanensis Iskandar, 1978 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barbourula kalimantanensis témájú rendszertani információt. |
A Barbourula kalimantanensis a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.
1978-ban egyetlen példány alapján írták le, de a kutatók csak 2008-ban állapították meg, hogy az állatnak egyáltalán nincs tüdeje.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Indonéziához tartozó Borneó szigetén honos. A természetes élőhelye, trópusi nedves síkvidéki erdők hideg patakjainak környéke.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 7 centiméter. Az áramvonalas, szokatlanul lapos állat színe fekete-barna pettyes (általában a barna az alapszín). Szeme üvegszerűnek tűnik.
Életmódja [szerkesztés]
Kifejlett korában is képes a bőrön át is lélegezni, ezt lapos testével és a gyors folyású, hideg víz nagyobb oxigén tartalmával magyarázzák. Mivel az állat testének közegellenállása jóval kisebb, mint már békafajoké, árral szemben is képes úszni.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
- National Geographic Magyarország
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
