Bosnyák-horvátok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baranyai bosnyákok szócikkből átirányítva)
Bosnyák-horvátok
Bošnjački-Hrvati
Zágrábi fellépés.JPG
Magyarországi bosnyákok Szalántáról
Régiók
 Magyarország
Nyelvek
horvát, szerbhorvát
Vallások
római katolikus
Rokon népcsoportok
boszniai horvátok, sokácok

A bosnyák-horvátok vagy katolikus bosnyákok, baranyai bosnyákok (horvátul Bošnjački Hrvati, Katolički Bošnjaci, Baranjski Bošnjaci) Baranya megyében élő délszláv közösség. A boszniai muzulmán bosnyákokkal szemben a baranyai bosnyákok kivétel nélkül katolikus vallásúak, és tágabb értelemben horvátnak tartják magukat. 1995-től minden évben megrendezik Kökényben a Bosnyák találkozót.

Bosnyák lakta települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb számban Pécsen a Havihegy nyugati lejtőjén (Puturluk) a Tettye környékén éltek, amit ők Tekijának neveznek. Mára szinte teljesen asszimilálódtak, vagy elköltöztek. Pécsett a 21. században a város különböző pontján találhatunk bosnyák lakosokat.

Havihegyi templom

Bosnyákok által lakott települések voltak még:

Mára 5 jelentősebb település maradt: Kökény, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Szemely, de találhatunk még Siklóson, Szigetváron, Szentlőrinc és Harkány környékén is bosnyák lakosokat.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus bosnyákok már a török hódoltság alatt megjelentek a mai Baranyában. A törökellenes felszabadító harcok során (főleg 1686-87-ben) ugyan jórészt elmenekültek, de sokan visszatértek. Új betelepítések is folytak, a katolikus horvát népesség letelepítését a pécsi püspökség birtokain nagy igyekezettel szorgalmazta Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök (1686-1703), hogy erősítse a katolikusok arányát a püspökség nem katolikus népességével szemben.

A Rákóczi-szabadságharc idején több példa is volt az együttműködésre, kurucok és bosnyákok között. Baranya megye bosnyák és sokác községei azonban csak átmenetileg néptelenedtek el. A bosnyákok többsége visszatért, az 1688-1700 között a pécsi anyakönyvekben felbukkanó 300 horvát családnévből 1720 után 184 újra szerepel. A letelepült bosnyákság elsősorban állattenyésztéssel, valamint szőlőtermesztéssel, bortermeléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozott, de a pécsi bosnyákság hamar elvárosiasodott.

Az első világháború utáni szerb megszállás idején köztük is erőteljes propagandatevékenység folyt, hogy rávegyék a bosnyákokat az Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatlakozásra, de nem sok sikerrel. A Szalántán készült jegyzékből kiderül, hogy több bosnyákot katolikus szerbnek írtak be, hogy ezzel is erősítsék a délszláv államhoz való csatlakozást. Azonban katolikus szerbek nincsenek. Sőt - a baranyai szerbekkel ellentétben - 1921 után a bosnyákok Magyarországon maradtak. A két világháború között erőteljes asszimilációs nyomás nehezedett rájuk, ami azóta is tart.

A rendszerváltás után a baranyai bosnyák falvak lakói horvát kisebbségi önkormányzatokat hoztak létre. A kisebbségi önkormányzatok anyagi támogatást biztosítanak a horvát kultúra ápolására.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosságról egyáltalán nincsenek adatok. A népszámlálásokkor nem említik külön a baranyai bosnyákokat, hanem horvát nemzetiségűnek írják őket. Emiatt csak következtetni lehet a lakosság nagyságát illetően. 2001-ben a jelentősebbnek mondható 7 faluban[3] 1096 fő vallotta magát horvátnak, azonban ezt baranyai bosnyákként is lehet értelmezni.[4] Pontosabb adatok nem készültek.

Ma egyre fogyatkozik a bosnyák népesség száma. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanulják anyanyelvüket, egymás közt inkább magyarul társalognak és az iskolában is a horvát irodalmi nyelvet oktatják. Hiányzik amellett a nemzetiségi tudatuk is, olykor nem merik felvállalni, félve attól, hogy a környezetük kitaszítja őket etnikumuk miatt, máskor egyáltalán nem is akarják, ennek meg oka lehet a mai tömegmédia és digitális világ, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmét ettől.

Nyelvük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baranyai bosnyákok nyelve nagyon hasonlít a horváthoz, mégis az idők során érezhető bizonyos magyar ill. szerb hatás. Például a ć betűt a horvátok keményebben, tycs-nek ejtik, míg a bosnyákok lágyabban, amely inkább a magyar ty hanghoz hasonlít (hasonlóan a szerbhez). A baranyai bosnyákok a horvát irodalmi nyelvben használt ije-ző, štokavski nyelvjárást beszélik, de néhol az i-ző nyelvjárás elemeit is felleljük. Az asszimiláció miatt azonban a nyelv kezd eltűnni ill. kezdi átadni helyét a horvát irodalmi nyelvnek, amit a pécsi horvát iskolában sajátítanak el a diákok.

irodalmi horvát nyelven és bosnyákul sokácul, bosnyákul és bunyevácul szerbül magyarul
Lijepo vrijeme Lipo vrime Lepo vreme Szép idő

Néhány bosnyák szó, ami eltér az irodalmi horváttól:

bosnyákul irodalmi nyelven magyarul
divaniti govoriti beszélni
šamija marama kendő

Hagyományaik, népszokásaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományok már a születéstől végigkísérik az ember életét. Így például míg a gyerek hat hetes nem lesz, nem szabad kivenni a bölcsőből, mert kicserélik a boszorkányok. Ha valaki látogatóba megy s nem ül le, elviszi a gyerek álmát. Tavasszal vetés idején, ha valaki azt akarja, hogy sok uborkája teremjen, az Márk napján vesse el a magját, akkor mikor a körmenet kiindul a templomokból búzaszentelésre. A tököt délben kell vetni, mert akkora lesz, mint a delelő ökör. Vannak olyan szokások amelyeket a bosnyákok átvettek a magyaroktól.

Pécsen, a Havihegyi búcsú az egyik legnagyobb esemény ami a bosnyáksághoz köthető. Ilyenkor nem csak az közelben élők, hanem a környező falvakból is érkeznek látogatók. Sajnos mára, már egyre kevesebben látogatnak el a búcsúra.

Advent és karácsony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bosnyákok életében nagy jelentősége van a vallásnak. Karácsony előtt advent időszakában böjtölni szokás. Akik ezt nagyon komolyan veszik, azok ezeken a napokon csak kenyeret és vizet vesznek magukhoz. December 24-én reggel a fiatal fiúk a falut járva kotyolnak. Ez abból áll, hogy egy bottal a parazsat kotorászva egy kis versikét mondanak:

Horvátul Magyarul
Koliko žari,
Toliko jaji,
Koliko iskrića,
Toliko pilića,
Koliko pepela,
Toliko metera.
Ahány parázs,
Annyi tojás,
Ahány szikra,
Annyi csirke,
Ahány hamu,
Annyi mázsa (termény).

Ennek a szokásnak az a célja, hogy a fiúk minden házra áldást kérjenek, és jót kívánjanak a háziaknak.

Az asszonyok a ház rendberakását már a korábbi napokban elvégzik. Ezen a napon csak a következő ételek készítésével foglalatoskodnak: hal (csak lisztbe forgatva, olajon kisütve), halleves, lokša (loksá), makovača (mákovácsá). Ez a két utóbbi étel a következő módon készül: a sós tésztát asztali tűzhelyen megsütik, aztán forró vízbe belemártják. A tetejére mákot, diót szórnak. Az egyiket összetekerve, a másikat rétegezve készítik.

Szentestén a terített asztalra mindenképpen kerül egy imakönyv, amelyet rózsafüzérrel átkötnek, valamint egy olyan edény, amelyben összekevernek gabonaféléket (búzát, kukoricát, árpát) a következő év termésének bőségét kérve. Kerül az asztalra továbbá alma, fokhagyma és dió. Szentestén az ima után elsőként ezek kerülnek elfogyasztásra. A dióból megállapítják, hogy egészségesek lesznek-e a következő évben. A fokhagyma elűzi az ördögöt. Az almát úgy kell enni, hogy 1 almát annyi felé vágnak ahányan vannak az asztalnál, és mindenki 1-1 szeletet eszik meg. Éjfélkor a szentmisén betlehemi játékokat adnak elő, és karácsony napjain a betlehemesek a falut járják. Beöltöznek pásztoroknak és énekelnek, verset mondanak.

Húsvét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A készülődés hasonló a karácsonyihoz. Azon a napon már csak a konyhai munkálatok vannak. Elsősorban sonkát, kolbászt főznek. Ebédre bablevest készítenek, de semmiféle húsféleség nem kerül bele, ettől nyeri el a böjtös jellegét. Az ebből kifőtt babból törtbabot készítenek (összetört babhoz sok apróra vágott foghagymát kevernek). Délután kerül sor a tojásfestésre, ami a gyertyalével történt díszítés után a hagymahéjlében kerül megfestésre. Száradás után zsírral fényesítik. Tormareszeléssel folytatódik, amit a kolbászlével öntenek le. Este már fogyasztanak a főtt kolbászból, tormából és tojásból. A sonka megkezdése csak húsvét első napján, a templomi szentelés (kenyeret, sonkát szertartás keretében megszentelik) után lehetséges. Húsvét másnapján a lányok az egész faluban kraljicéznek. Ilyenkor házról házra járnak, és jót kívánnak a ház népének.

Esküvő és lakodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakodalom kitűzését követően 3 vőfély járja a rokonságot rozmaringgal díszített borosüveggel. A meghívást követően megkóstolják a lakodalmi bort, s a hiányt a házigazda saját forrásból pótolja. (A 10. hely után már nem igazán hasonlít az eredeti bor ízéhez.) Aki nem itta ki a bort az üvegből, annak a háta mögé kell öntenie!

A bosnyák lakodalomban nemzetiségi ruhákban történik az esküvő. A menyasszony kikérésére úgy kerül sor, hogy az egyik vőfély kéri a szülőket, hogy adják ki a menyecskét a vőlegénynek. Ha a szülők kiadják, az egybegyűlteknek 1 pohár bort vagy 1 kupica házi pálinkát (šljivovica - szilvapálinka) kell inniuk. A bosnyákok nagyon vallásosak, így a következő úticél a templom. Azután jön a polgári esküvő. Ha esküvői menetkor esik az eső, a menyasszony sokat fog még életében sírni.

A lakodalomban a menyasszonytánc alatt a vendégek 3 tányérba tehetik a pénzt, a vőlegényébe, a menyasszonyéba és a zenészékébe. Ha vége a menyasszonytáncnak az ifjú pár eltűnik, hogy átöltözhessenek. Mikor visszajönnek, akkor szármát (töltött káposzta) szolgálnak fel a vendégeknek.

Népviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

mai baranyai bosnyák férfi népviselet
Baranyai bosnyák női népviselet

A 19. században Nikola Tordinac pap írt a népviseletről. A hétköznapi férfiviselet nem tér el a környék magyar népviseletétől. Nyáron a hétköznapi viselet fehér ing, gatya, bocskor és kalap. Ünnepnapokon az egyszerű inget és gatyát felváltotta a finomabb vászonból készült ing és gatya. Ehhez jött a posztómellény és a széles karimájú kalap. A tehetősebbek csizmát, olajzöld színű posztót, ellenzős nadrágot, ezüstgombos mellényt, rövid kabátot viseltek ünnepek alkalmával. Télen szűrt és zsinórral díszített, térdig érő posztókabátot hordtak.[5]

A lányok hajukat háromágú, derékig érő copfba fonták, a végére piros szalagot kötöttek. A halántékra élővirágos díszt tettek. A blúzuk színes és nyakig zárt volt. A blúz fölé selyemkendőt kötöttek. Szoknyájuk bokáig ért, hat szélből készült, míg a kötényük háromból. A nyakba aranyláncot vagy gyöngyöket tettek. A nők viseletében a színeknek korjelző szerepe volt.[5]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baranyai bosnyákok több tánccsoportot is alapítottak, amelyek ma is aktívak:

  • Marica Kulturális Egyesület (Szalánta)
  • Matusek László vegyeskórus (Kökény)
  • Dubrava Együttes (Szemely)
  • Tanac Kulturális Egyesület (Pécs)
  • Baranya Néptáncegyüttes (Pécs)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Đuro Šarošac: Bosanski Hrvati u okolici Pečuha, 13. o.
  2. Živko Mandić: Toponimija bošnjačkih Hrvata u Madžarskoj
  3. Ez a 7 falu: Szalánta, Kökény, Pécsudvard, Pogány, Szőkéd, Szemely, Kozármisleny
  4. http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar
  5. ^ a b Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 118. o. ISBN 978-963-06-7919-0

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]