Baracs (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Barcs és Baracska.
Baracs
Baracs címere
Baracs címere		 Baracs zászlaja
Baracs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterVárai Róbert (független)[1]
Irányítószám2426
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség3469 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség61,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146[3] m
Terület55,18 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. 18° 51′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. 18° 51′ 59″
Baracs (Fejér vármegye)
Baracs
Baracs
Pozíció Fejér vármegye térképén
Baracs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baracs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baracs község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér vármegye déli szegletében, a Dunaújvárosi járásban. Két településrészből áll: a kisebb lélekszámú Templomosból és a falu központi részét képező, sűrűbben lakott Apátszállásból. Apátszállás és Templomos külön-külön irányítószámmal rendelkezik: míg Templomosé a 2426, addig Apátszállásé a 2427-es postai irányítószám.

Fekvése[szerkesztés]

A település Dunaújvárostól 5 kilométerre délnyugatra található, Fejér vármegye délkeleti csücskében, a mezőföldi kistérség déli részén. Megközelíthető a 6-os főútról Budapest irányából a 6221-es, Dunaföldvár felől a 62 121-es úton, illetve az M6-os és M8-as autópályákról. Közigazgatási területét érinti a 6228-as út is, de a központját ez elkerüli, csak Apátszállás településrészen halad keresztül.

Története[szerkesztés]

Bővebben: Annamatia

A település Apátszállás nevű részén egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette lévő templom romjait is feltártak. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is.

A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják.

Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett.

Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel.

Paksy család birtoka volt Baracs területe a 18. században. Korniss Károly Baracson született, 1848/49-es szabadságharcban főhadnagyként szolgált.

Baracs a 20. század elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá. Széchenyi Antalné birtokát a XX. század első felében felosztották. 1926-tól 1928-ig Apátszálláson 3 harangos templom épült meg.

Az 1940-es évektől betelepítéseket végeztek, hogy egy önálló települést hozzanak létre. Ekkor rengeteg sokgyermekes, földműves család költözött a faluba, hogy új életet kezdjen. Ehhez házat és több, kisebb parcellát is kaptak segítségül a községtől, a magyar államtól, azon belül a Földművelésügyi Minisztériumtól. (1943 szeptemberében különvonat hozta ide, a ciszterci rend előszállási birtokára, a mai Apátszállásra a Borsod és Heves vármegyéből származó telepescsaládok első csoportjait.)

A második világháború után Tsz munkaközösségekben folytatták a termelést az emberek. A baracsi Béke Mg. Tsz.-ből jött létre az AGROBARACS. 1650 hektár szántóföld, 170 hektár rét, 90 hektár erdő áll rendelkezésére az Rt-nek. Sertés és szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkoznak.

1954-től megnyílt Baracs község óvodája. Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Művészeti Alapiskolában néptánc, zene, rajz tantárgyak adják az alapiskola irányvonalát. Ez Apátszállás falurészének általános iskolája, korábban Apátszállási Általános Iskola volt a neve. Széchenyi Zsigmond gróf nevét 1998-ban kapta az iskola, özvegye engedélyével. Az intézményhez tartozik még igazgatásilag az előszállási és a kisapostagi általános iskola is, a baracsi iskola azonban a központi egység közülük. A Baracsi Könyvtár 90 négyzetméteres alapterületű. Az iskola 2018-ban lett 70 éves, a község új óvodáját pedig ünnepélyes keretek között 2018. július 11-én adták át a falu polgárai részére. Hamarosan[mikor?] megkezdődhet a bölcsődei nevelés is Baracson.

1992-ben alapították meg a Baracsi Sportegyesületet, 3 felnőtt, egy ifjúsági címet gyűjtöttek be, bejutottak már megyei osztályba is. Helyi sajtójuk a Baracsi Szó, egy független havilap. Hogy az 1998 óta az idősek napközi otthonában üzemelő Baracs Község Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgáltatása bármiféle eredményt is tudott volna produkálni azt semmilyen Adat nem támasztja alá.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Makó József (független)[6]
  • 1994-1998: Makó József (független)[7]
  • 1998-2002: Makó József (független)[8]
  • 2002-2006: Meggyes Lászlóné (független)[9]
  • 2006-2010: Makó József (MSZP)[10]
  • 2010-2014: Karvalics Ottó (Fidesz)[11]
  • 2014-2019: Várai Róbert (független)[12]
  • 2019-től: Várai Róbert (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3360
3385
3362
3530
3471
3469
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 4,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 31,7% (27,7% nem nyilatkozott).[13]

Infrastruktúra[szerkesztés]

2002-ben alakult meg az Agrobaracs Mezőgazdasági Rt., ami a közösség legnagyobb személyi foglalkoztatója. A község legnagyobb ipari vállalkozása a Behán Acélszerkezeti Kft., amely 120 főt foglalkoztat. Az 1950-es években kialakult Dunaújváros és ipara jelentős vonzerővel bír a lakosság körében. A Dunai Vasmű és a Papírgyár megépülése sok munkahelyet adott a település lakosságának. Az elmúlt évtizedekben új utcák nyíltak, portalanított utak, kulturális és szociális intézmények létesültek. A település határában, közvetlenül a 6-os számú főút mellett halászcsárda és sportrepülőtér várja vendégeit.

Baracs környéke - légifotó

Sport[szerkesztés]

  • A Baracs SE (férfi-és női szakosztály egyaránt) a megyei labdarúgó bajnokság I. osztályában szerepel, valamint a Széchenyi Zsigmond Általános Iskola tornászai, atlétái és kézilabdás játékosai is szép eredményeket értek már el mind megyei, mind országos szinten.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Templomoson épített Boldogságos Szűz Mária nevű római katolikus templom és Korniss Károly, valamint Farkas István sírja a templomosi falurész temetőjében
  • Baracs-kisapostagi reptér
  • Baracsi halászcsárda, és az azt övező Duna-part
  • halastó
  • a Szitányi-kastély romjai a Baracsi Lovardánál
  • a Baracs-Dunaújvárosi Szabadidőpark
  • Kerékpárút és az ahhoz tartozó hidak a patak fölött
  • a Magyarok Nagyasszonya (római katolikus) templom Apátszálláson
  • Bartók Béla Baracson gyűjtötte a ,,Béreslegény, jól megrakd a szekered..." című híres népdalt 1906-ban
  • a Mária-park, területén a Baracs vezér mellszoborral
  • a Baracsi Lovas Sportegyesület
  • a Fehér Akác Vendéglő
  • Rádió Szokol

Civil élet[szerkesztés]

  • ·       Annamatia Templomosért Baráti Kör
  • BEBE (Baracsi Egymásért Baráti Egyesület)
  • ·       Baracs Polgárőr Egyesület
  • ·       Baracsért Közalapítvány
  • ·       Baracsi Horgászegyesület
  • ·       Baracsi Média Egyesület
  • ·       Baracsi Nagycsaládos Egyesület
  • ·       Baracsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • ·       Barátság Nyugdíjas Egyesület: az apátszállási időseket fogja össze közösséggé (az egyesület vegyes népdalkórusa és versmondói több megyei és országos versenyen is kiemelkedő sikereket értek már el)
  • ·       Családokért Önkormányzati Társulás
  • ·       Erdélyi Baráti Kör
  • ·       Francia Baráti Kör
  • ·       Naplemente Nyugdíjas Klub: a templomosi nyugdíjaskorúak számára nyújt szabadidős elfoglaltságot

Baracson minden év május elsején megrendezik az ún. Civil Napot, ahol a község számos civil szervezete zeneszó mellett bográcsban ételeket készít, palacsintát és lángost süt, a helyi boltok pedig szponzorként szintén részt vesznek az eseményen, fagylaltok és különböző italok árusításával. A rendezvényt rendkívül változatos programok és csapatversenyek színesítik (élő zene, kamionhúzó-verseny, sörivó verseny, homokfoci stb.).

1997-ben elevenítette fel az akkor megalakuló Baracsi Nagycsaládosok Egyesülete a szüreti felvonulás és bál hagyományát, amit azóta is megtartanak minden október második vasárnapja (a Búcsú napja) előtti szombaton. A környék egyik legszínvonalasabb szüreti rendezvénye 15 km hosszú útvonalon 15 megállóval 15-20 kocsival, hintóval (melyek egy része a környező falvakból való) tucatnyi csikóssal, a falu két táncegyüttesén kívül vendég táncosokkal vonul végig az utcákon, táncoltatva meg a falu apraját nagyját.

További községi szintű, évente megtartott, fontosabb összejövetelek:

  • Halászléfőző verseny
  • Baracs-Kisapostag Repülősnap
  • Szemétszedés (önkéntes alapon)
  • Falukarácsony
  • Lecsófőző fesztivál (A BEBE, azaz a Baracsi Egymásért Baráti Egyesület szervezésében)
  • Augusztus 20. megünneplése, azaz a falunap
  • Farsangi bál
  • Széchenyi-hét (A baracsi Széchenyi Zsigmond Általános Iskola által szervezett rendezvénysorozat, tanulmányi versenyekkel, néptáncfesztivállal)
  • Nőnapi bál
  • Locsolóbál
  • Horgászbál
  • Szülei munkaközösségi bál
  • Katalin-bál
  • Mikulás buli
  • Szilveszter, pótszilveszter

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Baracs, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. ↑ Barcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  12. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  13. ↑ Baracs Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Mezőfalva Nagyvenyim Dunaújváros
Daruszentmiklós

Észak
Nyugat  Baracs  Kelet
Dél

Kisapostag
Előszállás Dunaföldvár Duna folyó
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baracs_(település)&oldid=25835353”