Baracs (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Nem tévesztendő össze a következővel: Barcs.

Baracs

Baracs címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Várai Róbert (független)^[1]

Irányítószám

2426

Körzethívószám

25

Népesség

Teljes népesség

3587 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

65,01 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

55,18 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Baracs

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.91606° k. h. 18.87625°

Baracs

Pozíció Fejér megye térképén

é. sz. 46.91606° k. h. 18.87625°

Baracs község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye déli szegletében, a Dunaújvárosi kistérségben található.

[szerkesztés] Fekvése

A település Dunaújvárostól 5 km-re délnyugatra található. Megközelíthető a 6-os számú főútról Budapest és Dunaföldvár felől, illetve az M6-os és M8-as autópályákról.

[szerkesztés] Története

Baracs és környéke már az ókorban is lakott hely volt. A település helyén állott egykor az Annamatia nevezetű római katonai tábor. A környéken sok e korból származó emlékre bukkantak, de feltártak egy római temetőt is.

A településen egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette lévő templom romjait is feltárták. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is.

A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják.

Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett.

Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel.

Baracs az 1900-as évek elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá. Az 1940-es években rengeteg sokgyermekes, földműves család költözött a faluba, hogy új életet kezdjen. Ehhez házat és egy kisebb parcellát is kaptak segítségül a községtől, a magyar államtól.

[szerkesztés] Infrastruktúra

2002-ben alakult meg az AGROBARACS Mezőgazdasági Rt, ami a közösség legnagyobb személyi foglalkoztatója. A község legnagyobb ipari vállalkozása a BEHÁN Acélszerkezeti Kft, amely 120 főt foglalkoztat. Az 50-es években kialakult Dunaújváros és ipara jelentős vonzerővel bír a lakosság körében. A Dunai Vasmű és a Papírgyár megépülése sok munkahelyet adott a település lakosságának. Az elmúlt évtizedekben új utcák nyíltak, portalanított utak, kulturális- és szociális intézmények létesültek. A település határában, közvetlenül a 6-os számú főút mellett halászcsárda és sportrepülőtér várja vendégeit.

Baracs környéke - légifotó

[szerkesztés] Sport

A Baracs SE a megyei labdarúgó bajnokság I. osztályában szerepel.

[szerkesztés] Nevezetességek

A Templomoson épített római katolikus templom és Korniss Károly sírja a templomosi falurész temetőjében.

[szerkesztés] Források

Györffy György: Fejér vármegye.

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)