Barázdás csíkbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barázdás csíkbogár
Barázdás csíkbogár.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Öregcsalád: Dytiscoidea
Család: Csíkbogárfélék (Dytiscidae)
Alcsalád: Dytiscinae
Nemzetség: Aciliini
Nem: Acilius
Faj: A. sulcatus
Tudományos név
Acilius sulcatus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barázdás csíkbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barázdás csíkbogár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barázdás csíkbogár témájú kategóriát.

A barázdás csíkbogár (Acilius sulcatus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a csíkbogárfélék (Dytiscidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barázdás csíkbogár Dél-Spanyolország és Dél-Olaszország kivételével egész Európában az északi sarkkörig előfordul. Főleg halastavakban és dús növényzetű, vizekben gyakori.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barázdás csíkbogár 1,5-1,8 centiméter hosszú. Erősen lapított teste széles-ovális. A hím és a nőstény egymástól nagyon eltérő (ivari kétalakúság). A nőstények szárnyfedőin 3-4 borda húzódik, a közöttük levő széles barázdák sűrűn szőrözöttek. Előhátukat két fekete harántsáv díszíti, homlokán "V"-alakú mintázat van. Elülső lábaikon nincs bunkó alakú megvastagodás. A hímek szárnyfedői simák. Elülső lábaikon a sárgaszegélyű csíkbogárhoz (Dytiscus marginalis) hasonlóan egy-egy kerekded tapadókorong van, amelynek segítségével párosodáskor a nőstény előhátán megfogódzkodnak. A barázdás csíkbogár jellegzetes sárga-fekete rajzolatú. Ideálisan áramvonalas, lapított testével mind a hím, mind a nőstény kiváló úszó. A hosszú úszósertékkel ellátott hátulsó lábak evezőként szolgálnak. Úszáskor ezeket együtt mozgatják.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élőhelye az iszapos talajú álló- és lassú folyású vizek, de mocsarakban, sőt pocsolyákban is előfordul. Jól repül és jól úszik. Élő és elhullott víziállatokkal táplálkozik. Párzás közben a hím elülső lábainak tapadókorongjával tartja magát szorosan a nőstény hátán. Petéit tavasszal a szárazföldön(!) rakja le, több, egyenként 30-40 petét tartalmazó petecsomóját nedves kéreg vagy mohaszőnyeg alá rejti. A hosszúkás testű lárvák 2-3 hét alatt kelnek ki, és főként vízibolhákra vadásznak. A szárazföldön bábozódnak be, az imágó a vízben telel át.

A nőstény

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993