Bambuszliget hét bölcse
A Bambuszliget hét bölcse (竹林七賢, pinjin: Zhúlín Qī Xián, japán nyelven Csikurin no Sicsiken) kínai taoista írók, filozófusok és zenészek egy csoportja volt, akik az i. sz. 200-as években tevékenykedtek. Közösségük jórészt fiktív, bár személyeik kétségtelenül léteztek történelmileg. Csoportként az utókor határozta meg őket, tényleges kapcsolatuk egymással bizonytalan. Ugyancsak kérdéses fennmaradt életrajzuk sok eleme.
A hagyomány szerint hivatalnokok voltak, akik később hátat fordítottak a közéletnek, és a természetben találták meg boldogságukat. Innen a „bambuszliget” gyakori emlegetése költészetükben és a csoport elnevezése. Tevékenységük helye Sanjang () vidékén, Honan () tartományban lehetett. Verseik legtöbbször mindennapi témákat dolgoztak fel, a természet szépségeinek hódoltak, de filozófiai kérdésekkel is foglalkoztak. A költői kör fejét, Hszi Kang ()ot 262-ben felségsértés vádjával kivégezték.
A későbbi korokban kínai és japán legendák, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások (például japán necukék) születtek csoportjukról.
A hetek (kínai írásjegyekkel és japán nevükkel is)[szerkesztés]
- Zsuan Csi (), 阮籍, （Genszeki）
- Hszi Kang (), 嵆康, (ケイ康 Keikó）
- San Tao (), 山濤,（Szantó）
- Liu Ling, 劉伶, （Rjúrei）
- Zsuan Hszian (), 阮咸, （Genkan）
- Hsziang Hsziu (), 向秀, （Dzsódzsú）
- Vang Zsong (), 王戎, （Ódzsú）
Források[szerkesztés]
- Étienne Balázs; Chinese Civilization and Bureaucracy. Yale University Press, New Haven, Conn. (1964). ISBN 0300094566
- Alexander Coburn Soper; «A New Chinese Tomb Discovery: The Earliest Representation of a Famous Literary Theme», in: Artibus Asiae (1961)
- Ellen Johnston Laing; «Neo-Taoism and the 'Seven Sages of the Bamboo Grove' in Chinese Painting» i: Artibus Asiae (1974)
- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 671. o.
Kapcsolódó információk[szerkesztés]
