Balogh Tihamér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a00:1110:132:f2c7:0:4c:c65f:eb01 (vitalap) 2020. november 7., 16:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Balogh Tihamér
SzületettBalogh Tihamér
1838. október 31.
Pest, magyar
Elhunyt1907. június 19. (68 évesen)
Budapest, magyar
MűvészneveAlmási Bálint
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHajnik Paula
Gyermekei
SzüleiBalogh Pál
Foglalkozásaorvos, író
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Tihamér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almási Balogh Tihamér (írói álneve: Almási Bálint) (Pest, 1838. október 31.Budapest, 1907. június 19.) magyar tárca- és novellaszerző, orvos, almási Balogh Pál fia, almási Balogh Zoltán költő testvére, almási Balogh Elemér apja.[2]

Élete

A nemesi származású almási Balogh család sarja. Apja, almási Balogh Pál (1794-1867) homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató, anyja Ágoston Amália volt. Iskoláit Felsőlövőn kezdte, majd 1850-től Pesten folytatta. 1865-ben orvostudor lett. Ezután Aradon élt, ahol főorvos lett. 1870-ben visszament szülővárosába, ahol folytatta orvosi pályáját.

Munkássága

Arany János hatására szépirodalmakat írt. Igazi sikereket vígjátékaival érte le. A következő lapokban jelentek meg munkái: Kalauz (1858), Alföld (1868-1871), Pesti Napló (1873), Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap (1881, 1883).

Művei

  • Könny és mosoly (1859)
  • Amit a szerek meg nem gyógyítanak (1861)
  • Népisme (1862)
  • Párhuzam a homeopathia és allopathia közt (1865)
  • A miniszterelnök bálja (vígjáték, 1869)
  • A halálbüntetés eltörlése (1969)
  • Clarisse (dráma, 1875)
  • A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata (1876)
  • A roncsoló toroklob (1877)
  • A milimári (népszínmű, 1880)
  • A Borzáné Marcsája (népszínmű, 1880)
  • A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél (1880)
  • Két év múltán (vígjáték, 1881)
  • Rendelő óra (vígjáték, 1881)
  • A tót leány (népszínmű, 1882)
  • Cigány Panna (1884)
  • Aranylakodalom (1885)
  • Sári néni (népszínmű, 1885)
  • Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint (1889)
  • Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára (1889)
  • Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára (1890)
  • Az elválhatatlanok (1895)

Műfordításai

  • Molière: Botcsinálta doktor (1881)

Jegyzetek

Források