Balogh Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Balogh Sámuel (Nagybarca, 1796. június 6.Serke, 1867. október 15.) református lelkész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete [szerkesztés]

Iskoláit Rimaszombatban kezdte és Sárospatakon végezte 1819-ben; közben egy évet a késmárki lyceumban, egyet Mikolán, a Szirmay-családnál mint nevelő töltött. Előbb a putnoki egyházba ment ki akadémiai rektorul, egy év mulva Zsipbe rendeltetett segédlelkészül. Innét 1825-ben otrokócsi, 1826. sajókeszi, 1832. náprágyi, 1834. serkei pappá lett.

Irodalmi működését nyelvtani dolgozatokkal kezdte a Tudományos Gyűjteményben 1819-ben és ugyanott filozófiai, esztétikai, irodalmi s vegyes tárgyú cikkei is megjelentek (1822-25. 1827. 1831. 1839-39.); továbbá a következő lapokba és folyóiratokba írt: Szépliteraturai Ajándék (1819. 1821-23.), Sas (1831-32.), Kritikai Lapok (III. X. k. 1833.), Literaturai Lapok (1836. 1841.), Századunk (1839.), Tudománytár (1837-43.), Budapesti Hiradó (1846. 13. sz.) és a Magyar Akadémiai Értesítő (1859. III. és új folyam 1866. V. k.). Szépirodalmi tanulmányai jelentek meg az Érzékeny történetek című kötetben (Kolozsvár, 1832.) és az Aurórában (1834.) A Közhasznu Esmeretek Tárában 174 cikke jelent meg. A szépről és fenségesről írt filozófiai pályaművét az Akadémia 1842-ben 100 arannyal és ezüst serleggel jutalmazta. 1858. december 18-án akadémiai levelező taggá választották.

Munkái [szerkesztés]

  • Áhítatosság órái. Buda, 1828–30. (1. 2. 3. és 6. kötet. A. B. S. alájegyzéssel.)
  • A különcz. Lafontaine után 3 kötet. Pest, 1829.
  • Az ezüst lakodalom. Nézőjáték öt felv. Kotzebue után. Kolozsvár, 1831.
  • Érzékeny történetek I. A szegény Dorkó J. S. után. II. Margit, Kotzebue után. Kolozsvár, 1832.
  • Halotti tanítás, néhai Losoitczy Judit asszony, tekint. Tornallyay Antal ur hitvese felett. Rozsnyó, 1837.

Kéziratai: Még egy szó a menyasszony fektetésről Gömörben és vegyes tárgyú költemények az Országos Széchényi Könyvtárban.

Források [szerkesztés]