Balog István (színész)
| Balog István | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1790. december 8. Lúcs |
| Elhunyt | 1873. június 21. (82 évesen) Pest,  |
Balog István (néhol Balogh, Lúcs, 1790. december 8. – Pest, 1873. június 21.) színész.[1]
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Pécsett volt alkalma a német színtársaság előadásait meghallgatni s a színészetet megkedvelni. 1808 táján jött Pestre, ahol magyar szinészeket talált és azok előadásait látogatta. 1809-ben a Napóleon elleni nemesi felkeléshez csatlakozott és ennek megszűntével beállt magyar színésznek 1810-ben. Már 1811-ben rendezte az első csapatot Pestről Komáromba és Győrbe. Innen visszatérve Pesten maradt 1815-ig. 1816-ban Komáromban volt társaságával, majd mint egy színésztársulat igazgatója Felső-Magyarországot látogatta meg. 1818-ban megfordult a Dunántúlon. Pécsett neki köszönhetően hangzott el az első magyar előadás.[1] Ugyanazon évben ő nyitotta meg a székesfehérvári színházat. 1819-ben innen is távozott. Ezentúl folytonos vándorlás volt élete, melyet visszaemlékezéseiben élénken írt le. 1834-ben Budán vendégszerepelt, 1839-ben a Nemzeti Színházhoz került,[1] ahol mint működő színészt alkalmazták. 1854. március 18-án nyugalomba vonult. 1862-től mint a Nemzeti Szinház tisztviselője a pénztárnál működött.
Munkái[szerkesztés]
Több darabot irt és fordított; ezek közül eredetiek:
- Cserny György (1812)
- Tündér Ilona (1827)[1]
- Lúdas Matyi (1838)
- Mátyás diák vagy a czinkotai kántor (1838)
- Angyal Bandi (1812)[1]
- Argyrus és Tündér Ilona (1880)
- Mátrai banditák (1836)
Fordítások[szerkesztés]
- A bakőz (1833)
- Hajótörést szenvedők (1834)
- Hamis pénzverők (1835)
- Tréfa és valóság
- Miss Baba
- Enzersdorfi postalegény
- Kalapos és harisnyatakács
- Szerettetni vagy meghalni
- Festő és ikertestvére
- Bot, szemüveg, keztyű
- Anikó
- Lovag és szolga
- Ritka betegség
- Vadkömény árendás
- Zsák meglelte foltját
Színészi visszaemlékezéseit különböző időkből a Magyar Thalia (1853), Napkelet (1857-1858), Hölgyfutár (1857, 1859), Szinházi Látcső (1863) és Magyarország és a Nagyvilág (1878-1879) című lapok közölték.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Online hozzáférés
