Balla Antal
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Nem tévesztendő össze a következővel: Balla Antal (mérnök).
Balla Antal (Kiskunhalas, 1886. április 26. – Budapest, 1953. november 22.) újságíró, történész és politikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1945–49).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
[szerkesztés] Pályájának kezdete
A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Újságíróként kezdett dolgozni: a Nemzet munkatársa, majd 1919 után szerkesztője lett. Az I. világháborúban súlyosan megsebesült, fél lábát elveszítette. 1922-től a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott, 1926-tól belső munkatársként.
[szerkesztés] Politikai karrierje az FKgP-ben
Szabadelvű polgári politikusként 1931-ben csatlakozott a FKgP-hez, amelynek programjával nemzetgyűlési képviselővé (1945–47) választották. 1945. november 15-től 1946. november 20-ig a koaliciós kormány tájékoztatásügyi minisztere volt. Az egyik szerzője volt a Magyarország köztársasági államformájáról szóló 1946. évi I. tc. indokolásának. 1946 márciusa és júliusa között a Kis Újság felelős szerkesztőjeként is dolgozott.
[szerkesztés] Pályájának vége
1947-ig volt tagja az FKgP-nek. Az FKgP "felszalámizása" után a Balogh-féle Független Magyar Demokrata Párt tagja volt (1947- 1949). 1946–48-ban a közgazdasági egyetemen gazdaságtörténetet tanított. A "fordulat éve" után polgári politikusként többé nem jutott szerephez.
[szerkesztés] Akadémiai pályafutása
1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá. Tagságát 1989-ben helyreállították.
[szerkesztés] Főbb művei
- Hobbes és az újkori abszolutizmus (Bp., 1910);
- A nemzetközi szocializmus válsága (Bp., 1920);
- A liberalizmus történelme. Gazdasági és politikai tanításai (Bp., 1926);
- A magyar országgyűlés története (Szerk., Bp., 1927);
- Az utolsó száz év története (Bp., 1931);
- A legújabb kor világtörténete (Bp., 1932, több kiadásban);
- A legújabb kor gazdaságtörténete (Bp., 1935, több kiadásban);
- Az Észak-amerikai Egyesült Államok története (Bp., 1941);
- Magyarország története (Bp., 1942);
- II. Rákóczi Ferenc (Bp., 1943).
[szerkesztés] Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Magyar Nagylexikon.
