Balatongyörök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Zala vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Györök (egyértelműsítő lap).
Balatongyörök
Balatongyörök madártávlatból
Balatongyörök madártávlatból
Balatongyörök címere
Balatongyörök címere		 Balatongyörök zászlaja
Balatongyörök zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterBiró Róbert (független)[1]
JegyzőBertalanné dr. Gallé Vera
Irányítószám8313
Körzethívószám83
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1272 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 17° 20′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 17° 20′ 55″
Balatongyörök (Zala vármegye)
Balatongyörök
Balatongyörök
Pozíció Zala vármegye térképén
Balatongyörök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatongyörök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatongyörök község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík déli szélén, Keszthely és Szigliget között fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok keresztény leszármazottjai a kora középkorban először római romokra építkeztek, de később a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből maradt fenn. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.

A török időkben a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte, s ennek köszönhetően viszonylag kevés veszteség érte.

1732-ben Festetics Kristóf birtoka volt. A 18. század végére komoly településsé vált.

1903-ban elkészült a Balatongyörököt is érintő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal. 1910-ben platánsort ültetett a községben II. Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, Lady Mary Hamilton.

A falu fejlődése a két világháború között felgyorsult. Ekkor építették a hajóállomást, a strandot, az önálló plébániát, a villasort és a Belügyminisztérium üdülőjét, a mai Kastély Szállót is. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honneur tiszteletdíját.

Címere[szerkesztés]

Álló csücskös talpú tárcsapajzs, felül domború hullámvonallal süvegezetten. A pajzs közepén a nagy pajzs formájával egyező szívpajzs, vörös mezejében lebegő ezüsthorgony. A nagy pajzs arannyal és zölddel hasított mezejében kék pajzsláb, benne jobbra úszó ezüst hal látható. Az aranymezőben leveles zöld szőlőfürt, a zöld mezőben emberarcú nap. A pajzs alatt íves fecskefarok végződésű lebegő aranyszalagon nagybetűs fekete színű „Balatongyörök” felirat, előtte és utána 3-3 díszpont.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Csizmadia Ferenc (független)[3]
  • 1994-1998: Csizmadia Ferenc (független)[4]
  • 1998-2002: Csizmadia Ferenc (független)[5]
  • 2002-2006: Kiss László Tibor (független)[6]
  • 2006-2010: Kiss László Tibor (független)[7]
  • 2010-2014: Biró Róbert (független)[8]
  • 2014-2019: Biró Róbert (független)[9]
  • 2019-től: Biró Róbert (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1021
1022
1030
1060
1195
1187
1272
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,1%, német 5,97%. A lakosok 48,9-a% római katolikusnak, 2-2% reformátusnak, ill. evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A római katolikus templom 1831–1833 között épült. Az klasszicista stílusú épület műemlék. Kertjében sírkövek láthatók, előtte egy 1848-as kőkereszt.
  • A Szépkilátó a község keleti szélén a Szigligeti-öbölre nézve hívja fel az utazó, a turista figyelmét a szép panorámára.
  • Római-forrás a Szépkilátó aljában. Az 1940-es évek során feltárt kis római fürdőt látta el egykor vízzel.
  • Balatongyörök szőlőhegyén, a Becehegyen régi présházak sora látható.
  • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park: a Balatongyörök és Balatonederics között több hosszabb-rövidebb körútból, 38 állomásból álló, a térség erdei élőhelyeit bemutató 8.5 km hosszú tanösvény kifejezetten a gyerekek részére készült. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika múzeum, Szépkilátó, Balatonederics, Balatongyörök-Bélap-völgy) közelíthető meg. Az ösvény állomásain magyar és angol nyelvű ismertetőtáblákat helyeztek el.
  • A volt belügyi üdülő – kastélyszálló

Balatongyörök a magyar irodalomban[szerkesztés]

A balatongyöröki Batsányi-kilátó

Eötvös Károly írta a györöki tájról:

„ Mikor Meszes-Györök irányába értünk, a hol az út északra fordul, a nap már nyugodni készült. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, a melyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott. ”
„ Sohasem felejtem azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam. ”
„ Nekem talán nem is hiszi el a világ, talán rajongásnak, talán magyar vérmességnek tulajdonítja véleményemet. Majd megmutatja a jövő. Az a meszes-györöki fok, ahol engem megállított az ámulat, egykor s talán nemsokára a világ összes mívelt ifjainak s hölgyeinek gyülekezőpontja lesz. Csak fedezzék föl egyszer. Tisztítsátok ki Meszes-Györöknél a Balaton partját, söpörjetek el a parti vízből nádat, követ: ez lesz a Balatonnak legelső fürdőtelepe. ”
Látkép a Szépkilátóról

Nógrády László irodalomtörténész feltehetően balatongyöröki tartózkodásának hatására regényeket is írt: Balatoni kaland, Jómadarak, Egy ágrólszakadt diák élete stb.

Bertha Bulcsu író Balatoni évtizedek című szociográfiájában ismerteti Balatongyörök 1950–1955 közti világát:

„ A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik. ”

Simon István fiatal költőként Balatongyörökön járt, az itt szerzett élményét versbe öntötte Györöki halászok címmel.

Takáts Gyula költő, író, műfordító 1956-ban Becehegyen vásárolt egy szőlővel borított hegyoldalt. Nyarainak nagyobbik részét itt töltve írói műhellyé tette a telkét. Takáts Gyula becei ihletésű költészete nagyon sokszínű, számtalan versben örökítette meg a táj szépségét, de írt birtokáról, pincéjéről és az ott végzett birtokkal kapcsolatos ténykedéséről is. Becén meglátogatták írók, költők, művészek, többek között: Bárány Tamás prózaíró, Laczkó András író, Fodor József és Jankovich Ferenc költő, Kenessey Jenő zeneszerző. Írásaikban megemlítik a becei táj szépségeit és Takáts Gyula borral és szőlőműveléssel kapcsolatos tevékenységét.

Moldova György 1996-ban megjelent, A Balaton elrablása című riportjában arról írt, hogyan szerzett meg és töltött fel 2000 négyzetméternyi területet a Balatonból egy nagyvállalkozó.[11]

Művészek Balatongyörökön[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

Az itt tartózkodó vendégeket egész évben színes programok várják, a kulturális élet rendkívül gazdag.

Hagyományos, visszatérő rendezvények[szerkesztés]

Májustól késő őszig rendezvények (folklór, komolyzene, ifjúságnak szóló zene, térzene, bálok, borfesztivál, szüreti felvonulás, boros forgatag, búcsúk, sportversenyek, képzőművészeti kiállítások és egyéb műsorok) várják az üdülővendégeket, turistákat, érdeklődőket.

A környéken rendszeresek a júliusban kezdődő és még kora ősszel is tartó „borhetek”, a szüreti mulatságok, a borfesztiválok. Kiemelkedő gasztronómiai esemény az évente két alkalommal megrendezésre kerülő halászléfőző-verseny.

Szeptember - Szent Mihály napi búcsú
November - Adventi játszóház gyerekeknek, adventi koszorúkötés az asszonyoknak Művelődési Ház és Könyvtár
- Adventi gyertyagyújtás: gyermekműsor, ráhangolódás az ünnepre, karácsonyi süteményekkel, forraltborral és punccsal Művelődési Ház és Könyvtár
December - Adventi Forgatag Jüngling Zoltán Közösségi Ház
- Falukarácsony Művelődési Ház és Könyvtár

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  11. ↑ Moldova György: A Balaton elrablása Riport
  12. ↑ Nagy I: „Simándy József újra megszólal” – Könyvbemutató a Zeneiskolában. Pápa és Vidéke, (2006. június 29.) 5. o. Hozzáférés: 2014. április 25.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatongyörök&oldid=27048804”